A Google brit és amerikai kutatókkal közösen, 18 év munka után elkészítette a hím ecetmuslica teljes központi idegrendszerének kapcsolati térképét, vagyis konnektomját. Az elektronmikroszkóppal rögzített, majd AI segítségével rekonstruált modell 166 691 idegsejtet, 124,2 millió szinapszist és 11 691 sejttípust rejt magában, az agytól a haslánci idegdúcokig – ez utóbbi felel a mozgásért, tehát először látszik egyben az érzékeléstől a mozdulatig tartó idegi útvonal. Ez a valaha készült legnagyobb, neuronszám szerint teljes agytérkép egy állatról.

Mivel a nőstény ecetmuslicaagy térképe már 2024-ben elkészült, ez az első alkalom, hogy egy összetett társas viselkedésre képes állat két nemének idegrendszerét a szinapszisok szintjén össze lehet vetni. Amikor ezt vizsgálták, meglepő eredményre jutottak: a 7319 összepárosított sejttípusból mindössze 114 különbözik a két nemben, további 262 csak a hímekben, 69 pedig csak a nőstényekben létezik – vagyis az idegsejtek 4,8 százaléka hímspecifikus, 2,4 százaléka nőstényspecifikus. A kutatók szerint innen lehet elindulni a kérdés felé, hogy egyáltalán hogyan hoz létre viselkedésformákat egy idegrendszer. A teljes adatbázis szabadon hozzáférhető online.

Az adatokat szeptember 3-án tették közzé, és három napba se telt, mire valaki ráeresztette a Doomra. Alex Wormuth, a Coinbase nevű kriptopénz-kereskedő platform szoftvermérnöke DOOMFLY néven épített szimulációt, amelyben a legendás videójáték minden képkockája a muslica érzékelő neuronjait ingerli, a hálózatban keletkező aktivitást pedig visszaképezi az irányítógombokra.

Ha a virtuális muslica lövést kap, az inger azokat a dopaminsejteket célozza meg, amelyek a valódi muslicákban az éhséget és az agressziót szabályozzák, itt pedig megerősítéses tanulási jelként működnek. Wormuth oldalán élőben lehet követni a játékot, és még az idegi aktivitás és a szinapsziserősség is látszik egy kijelzőn – ahogy az is, hogy több ezer kör után sem vált túl jó játékos az ecetmuslicából.

Innentől megállíthatatlan volt a muslicamaxxing – jellemzően az OpenAI GPT–6 Astra modelljének köszönhetően. Az ideghálózat Minecraftban is fut, ahol az étel, a fény és a támadások alakulnak bemenetté, az idegi aktivitás pedig például a repülést vezérli.

De kipróbálták már vele a Super Mariót, a Half-Life-ot, a Counter-Strike 2-t, megtanították neki kirakni a Rubik-kockát – sőt, megtanítottak egy muslicát arra is, hogy tanítsa meg egy társának, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát! És ha már elég a sok játékból, volt, aki a szimulációnál is tovább ment: egy Frank nevű AI-fejlesztő életre is keltette a muslicaagyat, méghozzá úgy, hogy egy Strandbeest nevű mechanikus, lábakkal ellátott szerkezetbe ültette az ideghálót, hogy irányítsa a testet.

Alex Wormuth pedig azóta már egy másik projektet is indított Stonkfly néven: 100 dollárt adott a muslicaagynak, hogy bitcoinnal kereskedjen: a rendszer az árfolyamgrafikont RGB-képként osztja szét az állat két szimulált szeme között, nyereség esetén tizenöt jutalmazó idegsejt aktiválódik, veszteségnél pedig két olyan, amelyik a kellemetlen ingerekért felel. A muslica egy nap után egy dollár pluszban állt.

Mielőtt eljutnánk a Black Mirror-párhuzamig, azt érdemes hozzátenni, hogy egyik projektben sem szenved semmilyen tudattal rendelkező lény. A konnektom ugyanis térkép, nem élő felvétel: azt írja le, melyik idegsejt melyikkel van összeköttetésben, nem azt, hogy mi zajlik egy működő agyban. Hogy a virtuális érzékszervi információ hogyan kerül be a hálózatba, és hogyan lesz az aktivitásból mozdulat, azt minden esetben a fejlesztő találja ki, erősen leegyszerűsített modellekkel, amelyek az idegsejtek viselkedésének csak a töredékét adják vissza.

Ettől függetlenül volt, aki annyira megsajnálta a mindenféle zord környezetbe zárt muslicákat, hogy megépítette a muslicamennyországot, ahol szabadon repkedhetnek a virágzó réteken, és végtelen gyümölcsfa közül válogathatnak.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás