Egy afrikai kutatócsapat négy hónapon át kameracsapdákkal figyelte az ugandai Python-barlang forgalmát: eredetileg arra voltak kíváncsiak, hogy milyen vadállatok járnak ide nílusi repülőkutyát zsákmányolni, de a ragadozók mellett legnagyobb meglepetésükre több mint 200 látogatót is megörökítettek. Az itt élő repülőkutya a Marburg-vírus gazdafaja, amiről 2007 óta széles körben tudni is lehet: ekkor regisztrálták a látogatók között az első megbetegedéseket, a nemzeti park pedig, amelynek a területén a barlang található, figyelmeztető táblákat helyezett el a környéken.

Úgy tűnik, nem sok sikerrel: a videóra vett látogatók közül mindössze egyetlen turista viselt maszkot, a többiek különösebb óvintézkedések nélkül járták be a barlangot – annak ellenére, hogy a két turista közül, akik elkapták a fertőzést 2007-ben, az egyikük meghalt. Jonathan Towner epidemiológus szerint a látogatók a denevérek ürülékén keresztül fertőződhettek meg.

Varánuszok, sasok, turisták

A kamerák viszont nemcsak turistákat örökítettek meg, hanem ragadozókat is: mint kiderült, a repülőkutyákra előszeretettel vadászó pitonokon kívül (amelyekről a barlangot is elnevezték), egy sor más vadállat is rendszeresen felkeresi a repülőkutyákat.

Így sikerült filmre venni a rájuk vadászó afrikai leopárdokat (Panthera pardus pardus), barlangi hiénákat (Crocuta crocuta) vagy fejdíszes cerkófokat (Cercopithecus mitis), de nílusi varánuszok (Varanus niloticus) és koronás sasok (Stephanoaetus coronatus) is felkeresték a barlangot. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy a leopárd repülőkutyákra is vadászik, Alexander Brackowski, a Kyambura Lion Project vezetője szerint előfordul, hogy egy éjszaka alatt 30-40 állatot is elejt.

Bár ritkábbnak számít, mint az ebola, a Marburg-vírus többféleképpen is megfertőzheti az embereket, ezért fontos azt is vizsgálni, hogy milyen ragadozók vadásznak a vírushordozó repülőkutyákra, illetve a helyiek hogyan kerülhetnek kapcsolatba a fertőzéssel. Georgios Pappas orvos, zoonózis-szakértő szerint az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre több az ember-állat kontaktus az érintett országokban, leginkább Ugandában: a vadászat mellett az illegális állatkereskedelem is vonzó üzletnek számít. Pappas szerint nem valószínű, hogy a Marburg hasonló világjárványt okoz, mint a covid, de nem árt rá figyelni, és mindenképpen érdemes kerülni a denevérguanót, illetve a fertőzés ismert gócpontjait.

Forrás