A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy döntött, hogy jövő év januárjától az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentik, a +/-1 százalékos toleranciasávot fenntartva. Az inflációs célhoz legutóbb 2005 augusztusában nyúlt a jegybank Monetáris Tanácsa, akkor határozták meg a 3 százalékos inflációs célt. Most az indoklás szerint azért döntöttek így, mert az elmúlt évtizedben a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal már közeledett az eurózóna átlagához.

Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához. A módosítással a magyar cél a lengyel és a román szinthez igazodik, és közelebb kerül az euróbevezetés árstabilitási követelményéhez is. Vagyis már a csökkenés mellett szólt az is, hogy a kormány 2030-ra szeretné teljesíteni az euróbevezetés feltételeit.

Varga Mihály jegybankelnök szerint a monetáris politikai keretrendszer főbb elemei összhangban vannak a legjobb nemzetközi gyakorlattal, az inflációs célkövetés megfelelő alapot biztosít a célrendszer eléréséhez. Ugyanakkor a hazai inflációs cél magasabb volt a fejlett gazdaságoknál és a régiós országoknál is, az új 2,5 százalékos cél közeledik az EKB gyakorlatához, összhangban van a régiós jegybankokkal és jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét – indokolja a lépést Varga. Hozzáteszi, hogy a 2028-as bevezetés elegendő időt hagy a gazdasági szereplőknek, hogy alkalmazkodjanak az új célhoz.

Az alacsonyabb cél mellett szóló előnyök között Varga felsorolta, hogy ez támogatja a vásárlóerő megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét, hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel jár, és támogatja a devizapiac stabilitását. Az alacsonyabb nominális kamatok pedig kedvezőbb finanszírozási környezetet teremtenek a lakosság, a vállalatok és a költségvetés számára.

A kamatdöntés ugyan túlzottan nem mozgatta meg az euró-forint árfolyamát, Varga megszólalása után azonban erőre kapcsolt és a 362-es szintről 360-ig erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

A jegybank szeptember lévén felülvizsgálta a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit is. A friss információk alapján az idei évre 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a jegybanki szakemberek, jövőre pedig 2,9 százalékos növekedés lehet. Az infláció pedig az idei 1,8 százalék után 3,1 százalékra emelkedhet.

Forrás