Egy hőkupolának nevezett meteorológiai jelenség miatt szó szerint pusztított a kánikula Európában, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a június 21. és 29. között héten mintegy 1300 ember vesztette életét a hőség miatt, ugyanakkor csak Franciaországban több mint kétezerrel nőtt a halálesetek száma június utolsó hetében az azt megelőző hét adataihoz képest.

A klímaváltozás következményeként egyre szélsőségesebb hőhullámok az elmúlt négy évben 200 ezer ember életét követelték az Európai Unió országaiban és a társult területeken.

Természetesen Magyarország sem kivétel, a nemzetközi vizsgálatok mellett hazai adatok is igazolják, hogy a tartós hőhullámok idején emelkedik az összhalálozás, elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek miatt – írta lapunk megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).

Az intézményt azért kerestük meg az enyhülés érkeztével, hogy megtudjuk, hány halálos áldozatos szedett hazánkban a történelmi forróság – kedden a hazai abszolút melegrekord is megdőlt –, illetve miért és elsősorban kikre nézve jelent kiemelt kockázatot a tartós meleg. Az első válaszra egyelőre várni kell:

A többlethalálozás megállapítása epidemiológiai elemzések alapján, az adatok teljes körű feldolgozását követően történik, ezért jelenleg konkrét áldozatszám nem áll rendelkezésre

– közölte a 24.hu-val az NNGYK. Jó hír viszont, hogy válaszuk szerint a 2005-ben bevezetett hőségriasztási rendszer, a széleskörű tájékoztatás és egyéb intézkedések eredményeként a hőhullámokhoz köthető többlethalálozás mintegy felére mérséklődött Magyarországon.

Megnőtt a riasztások száma

A kánikula erősen rányomta bélyegét a hónap végére, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kérésünkre megosztott néhány részletet a júniusi hőhullámra vonatkozó mentési adatokból.

The post Így öl az extrém hőhullám – augusztusban derül ki, hány magyar halálát okozta first appeared on 24.hu.

Forrás