Meglepő felfedezést tett a Torifune aszteroida mellett elhaladó Hajabusza–2 űrszonda: az égitest egy érintkező kettős kisbolygó – írta meg kedden a New York Times.

A japán űrügynökség (JAXA) szondája július 5-én mindössze 800 méterre közelítette meg a földközeli Torifune-t, amit több órán át vizsgált műszereivel. Az égitest mellett 17700 kilométeres óránkénti sebességgel elhaladó szonda nagy felbontású felvételeket készített, amik feltárják a felszínének részleteit.

„Igen, ez furcsa” – véleményezte a lapnak a Torifune kisbolygóról készült felvételt Andy Rivkin, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratórium bolygókutatója. A képek alapján a Torifune két összeolvadt kisbolygóból áll, amik fokozatosan kerültek közel egymáshoz, majd végül összetapadtak.

Az ilyen érintkező kettős égitesteket korábban rendkívül ritkának vélték, de az elmúlt években csillagászok többet is felfedeztek a Naprendszerben. A NASA New Horizons űrszondája négy évvel a Plútó felderítése után, 2019 januárjában a Naptól 6,5 milliárd kilométerre keringő Arrokoth bolygókezdeményt közelítette meg, és a felvételein egy vöröses hóemberre emlékeztető érintkező kettős jeges égitest rajzolódott ki.

2023-ban aztán a NASA Lucy űrszondája a 152830 Dinkinesh kisbolygót látogatta meg, aminek aprócska holdja szintén egy érintkező kettős égitest. „Több izgalmas elképzelés is van arról, hogy miként alakulnak ki” – mondta Agata Rożek, az Edinburgh-i Egyetem csillagásza.

Az egyik az, hogy egy nagyobb aszteroida körül holdként keringő kisebb aszteroida közötti távolság fokozatosan annyira lecsökken, hogy végül összeolvadnak. Egy másik lehetőség, hogy két kőzetdarab, amik egy kozmikus ütközés során távoztak egy nagyobb kisbolygóról, lassan közeledni kezdenek egymáshoz és finoman összeütköznek. Kutatók úgy gondolják, hogy a Torifune is hasonló módon jöhetett létre.

A Hajabusza–2 a kisbolygót a meghosszabbított küldetése során látogatta meg, miután 2020-ban sikeresen visszajuttatta a Földre a Ryugu kisbolygóról gyűjtött mintáit. A Ryuguról visszahozott mintákban vizet, szenet, aminosavakat és egy RNS bázist is azonosítottak.

Forrás