A provokatív kecskés és tevés demonstrációk mellett hiánypótló aszályfórumokat is szervező Zöld Gerilla Mozgalom évek óta sürgeti a Magyarország totális kiszáradását megakadályozó vízgazdálkodási paradigmaváltást. A pár hektáros gazdáktól a biokertészeken át ökológusokat, tájépítészeket és vízügyi mérnököket is a tagjai között tudó civil szerveződés nemrégiben hivatalos javaslatot tett egy állandó parlamenti Tájgazdálkodási Bizottság létrehozására.

Az Országgyűlés Hivatalának eljuttatott javaslat szerint az általuk szorgalmazott, a szakmai, igazgatási és civil szféra szereplőiből álló parlamenti grémium vezényletével garantáltan megvalósítható a paradigmaváltó víz- és tájgazdálkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása.

„A felállítandó Tájgazdálkodási Bizottság a kormányzati stratégiákban lefektetett célok és elvek megvalósításának elősegítésére, a vízvisszatartás, tájrehabilitáció, természet alapú megoldások kivitelezésére fókuszáló szakmai, igazgatási és civil együttműködési fórumként működne. A bizottság célja a különböző érintett felek közötti kommunikáció és koordináció erősítése, beruházások felülvizsgálata, a különböző tájhasználati, vízgazdálkodási és természetvédelmi projektek integrált megvalósításának támogatása” – áll a dokumentumban, amely az Európai Unió Víz Keretirányelvétől a 2017-től 2026 végéig tartó időszakra vonatkozó hatályos Nemzeti Tájstratégián és az Alaptörvény vonatkozó szakaszain át a 2030-ig érvényes Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáig a javaslat megvalósíthatóságát garantáló jogszabályi hátteret is tartalmazza.

A mozgalmárok szerint az általuk javasolt parlamenti testület hathatósan támogathatná az integrált víz- és tájgazdálkodási szemlélet meghonosítását.

A bizottság feladatai közé tartozna többek között

• a víz- és tájgazdálkodással kapcsolatos stratégiai irányelvek kidolgozása és végrehajtása;
• az országot érintő vízvisszatartási és tájrehabilitációs projektek szakmai felügyelete és összehangolása;
• a természetalapú megoldások (nature-based solutions, NbS) adaptálása és népszerűsítése;
• a civil szervezetek, tudományos kutatók, állami intézmények és érintett önkormányzatok bevonása a döntéshozatali és projektmegvalósítási folyamatokba;
• rendszeres szakmai konzultációk és nyilvános fórumok szervezése az érintett közösségek tájékoztatására;
• a független környezeti hatásvizsgálatok elrendelése, a monitoring, valamint edukációs kampányok, szemléletformálási programok és oktatási anyagok kidolgozása minden korosztály részére.

A Zöld Gerillák bevonnák az állandó parlamenti bizottság munkájába a Magyar Tudományos Akadémia Lendület kutatócsoportjait, a nemzeti park igazgatóságokat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) és az érintett önkormányzatokat is.

Levélben kerestük az Országgyűlés Hivatalát, valamint az Agrár- és Élelmiszergazdaságért, illetve az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is, amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Forrás