Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke részletesen beszélt a De! Akcióközösség vasárnap esti videóinterjújában arról, hogy hogyan gyakoroltak rá nyomást az Orbán-kormány alatt, amikor azt látták, hogy a hivatala valóban ellenőrizni próbálja azt, hogy mire költötték az uniós forrásokat Magyarországon. Bíró szerint az előző politikai rendszer szereplői durván akadályozni próbálták a Hatóság korrupcióellenes munkáját, és szerinte ezért indították ellene a jelenleg is zajló rendőri eljárást.

Erről az eljárásról mi is többször beszámoltunk, az ügyészség vádemelésre készül, állításuk szerint Biró az Integritás Hatóság elnökeként a sajátja mellett béreltetett egy másik felső kategóriás hivatali autót is, amit átengedett a feleségének, amivel hivatali visszaélést követett el. A nyomozók gyanúja szerint hűtlen kezelést is elkövetett tanácsadói szerződésekkel és egy családi ismerős foglalkoztatása révén.

Bíró az interjúban többek között arról beszélt, hogy valójában koncepciós, politikai jellegű eljárás zajlik ellene, azért, mert a hatóság elnökeként megpróbálta feltárni a NER több korrupciós ügyét.

Az Integritás Hatóság az EU és a magyar kormány 2022-es megállapodása nyomán jött létre, hogy valódibb legyen a korrupcióellenes ellenőrzés Magyarországon – a magyar kormány azt remélte, hogy ennek segítségével kevesebb uniós forrást fognak befagyasztani.

A hatóság elnöke Bíró Ferenc lett, aki az elmondása szerint azzal akasztotta ki a magyar kormány képviselőit, hogy valóban végezni akarta a dolgát.

A De Akcióközösség! (ők szervezték az egyik legnagyobb hatású akciót április 12-re, a leproblémásabbnak gondolt településeken több ezer aktivista jelenlétével igyekeztek megakadályozni a választási csalásokat) vasárnap esti interjújában Bíró arról beszélt, hogy hogyan próbálták ellehetetleníteni kormányzati szinten az általa vezetett hatóság munkáját. Arról, hogy miért csak most szólal meg, ezt mondta:

„Értelemszerűen április 12., azért ez egy nagy fordulópont mindannyiunk életében, most már szabadabban fogok tudni beszélni bizonyos dolgokról.”

Amikor pályázott az Integritás Hatóság élére, Bírónak az állítása szerint nem voltak különösebben erős politikai kapcsolatai, és az volt a személyes motivációja, hogy miután vállalati vezetőként a csalásmegelőzés és -felderítés volt a szakterülete, a versenyszférát lecserélje a köz szolgálatára.

„Naiv voltam? Persze, hülye voltam, mondhatjuk így is. De ne már, hogy egyszer csak ott találjuk magunkat az ’50-es években megint?”

A NER-ben, mint mondja, senki nem számított arra, hogy lesz, aki komolyan veszi azt, amire felesküdött. Biró szerint azt gondolták róla, ő is vagy megvehető, vagy megfélemlíthető lesz. Amikor pedig kiderült, hogy ez nála nem működik, személyében is megpróbálták ellehetetleníteni.

Ennek az egyik látványos pillanata az interjúban adott beszámolója szerint az volt, amikor 2024 márciusában behívták az Igazságügyi Minisztériumba.

Nem sokkal előtte volt egy javaslata, hogy hogyan kellene bővíteni a hatékonyabb eljárások érdekében az Integritás Hatóság jogköreit, a munkatársai pedig egy gyanús ügyben helyszíni szemlét tartottak az Országos Kórházi Főigazgatóság központjában.

Ezután hivatták be a minisztériumba, ahol, mint mondja, már azon megdöbbent, hogy a miniszteri tárgyaló asztalán katonai technológiát alkalmazó, lehallgatás elleni, aktívan sugárzó készülékek sorakoztak. Bíróval szemben két miniszter ült: Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter várta őt.

„A hatóság ne csináljon ilyeneket”

– mondta Bíró mostani beszámolója szerint Tuzson Bence, határozottan kérve, hogy a hatóság ne tartson helyszíni szemléket. Tuzson és Bóka arról is beszélt, hogy az Integritás Hatóság elnökétől azt várják, hogy ő maga igazolja Brüsszel felé az uniós források lehívásához szükséges magyar mérföldkövek teljesülését.

Saját emlékei szerint ő erre berágott, és arról biztosította a minisztert, hogy ők a szabályok szerint fognak eljárni, nem tudja megfélemlíteni őket. „Ami még inkább meglepett, az a vitaképesség teljes hiánya volt. Tuzson minden érvemre ugyanazt ismételte.Egy visszakérdésre nem egy érvrendszer jött, hanem hogy hát csak hogy ne csinálja.”

„Egyébként meg akkor tudjam a helyem, és akkor menjek haza”

– emlékezett vissza Bíró Ferenc a minisztériumi rapportra.

Miután az elmondása szerint nem volt hajlandó beadni a derekát, néhány héttel később miniszteri rendelet nehezítette meg a hatóság bejutását az állami intézményekbe. Biró szerint ennek egyetlen tényleges oka volt: az, hogy a korrupcióellenes hatóság valóban elkezdte végezni a munkáját.

Miután a hatóság elemezni kezdte a központi közbeszerzéseket, Bíró azt mondja, hogy egészpályás letámadás indult ellene.

Ekkoriban többek között a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs költéseit kezdte vizsgálni az Integritás Hatóság, azt, amiből a választás után a cégeit sírva felajánló Balásy Gyula cégbirodalmát tömték ki százmilliárdokkal.

Ezt követően indítottak Bíró ellen büntetőeljárást a hatósági autó használata miatt – szerinte egyértelműen politikai motivációból. Állítása szerint a feleségének valószínűleg nemzetbiztonsági részvétellel szándékosan okoztak egy koccanásos balesetet, amiből aztán rendőrségi ügy lett, hogy a felesége vezette az autót.

Egy reggel ötven rendőr jelent meg a hivatalában, és ezzel egy időben több mint egy tucat TEK-es az otthonában. A házkutatáson Biró elmondása szerint a feleségét és a gyermekét is falhoz állították, fegyveres kíséret mellett, miközben a lánya érettségire készült volna. A felesége telefonját nem adták vissza, így ügyvédet sem tudott hívni, és őt is bűnözőként kezelték.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– mondta az interjúban Bíró Ferenc. Az Integritás Hatóság vezetője szerint szándékosan traumatizálták a családját, hogy ő megtörjön.

„Korrupcionális hatóságok vezetőivel kapcsolatos támadásoknak az az alapvetése, hogy egyrészt olyannal kell megvádolni vagy meggyanúsítani, aminek az ellenőrzését hivatott elvégezni, másrészt meg hát ugye tipikusan ezek az emberek kevéssé fantáziadúsak, tehát hogy azokat fogják hozni, amit ők maguk csinálnának adott helyzetben. Feleségemnek ajánlottak fel munkát, ahova nem kellett volna bejárnia, ahol nem kellett volna egyébként érdemi teljesítményt nyújtania. Ezt én nem fogadtam el, merthogy már akkor sem értettem egyet ezzel a gyakorlattal” – mondta.

„Én azt gondolom, hogy amit mi végigcsináltunk a családommal, meg a feleségemmel, az egyrészt embertelen, meg aki ilyen szenvedést tud és akar okozni, az is embertelen”

– mondta Bíró Ferenc az eljárásról. Szerinte ezt nem lehetett volna megcsinálni, ha nincsen hozzá a legmagasabb szintről jövő politikai akarat.

Az Integritás Hatóság elnöke az interjú végefelé néhány konkrét ügyről is szót ejtett. Szerinte

• az állami propagandára is használt Gondosóra programra 1000 milliárd forintos nagyságrendben költhetett a kormány;
• a kommunikációs közbeszerzésekben kiszórt pénzeknek nagyjából a felét lophatták el: „1300 milliárd forint az, ami, hogy tudom szépen mondani, hogy ne legyen belőle komoly probléma, mondjuk ilyen korrupciós kockázatnak esett áldozatul” – fogalmazott.
• Bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy Mészáros Lőrinc nagy offshore lokációk környékén szeret vakációzni.

A Mészáros-birodalom felemelkedéséről azt mondta, hogy azt gyalázatosnak tartja:

„Lehetett volna ténylegesen felépíteni egy jól működő gazdaságot. Ehelyett van egy egyébként ténylegesen rengeteg embert foglalkoztató cégcsoport, ami gyakorlatilag az összes komoly vizsgálatában szerepel a Hatóságnak”

– mondta Mészáros Lőrinc érdekeltségeiről. „Egy nagyságrend fölött, fél évvel ezelőttig politikai támogatás nélkül nem gondolom, hogy lehetett Magyarországon nagy sikerszázalékkal komoly eredményt elérni támogatások megszerzése kapcsán.”

Forrás