Szombat délután megjelent a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 2016-os kormányrendeletet számos fajsúlyos ponton módosító 118/2026-os kormányrendelet. A Magyar Közlönyben található nyolcoldalas jogszabály augusztus 1-je, szombat 19 órától hatályos.

A rendelet elején a kormány rögzíti, hogy a módosítás célja „a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése a változó környezeti viszonyokhoz, az energiahordozók piacán tapasztalható bizonytalanságokhoz, a nemzetközi hálózati üzemzavarok tanulságaihoz, valamint a kapcsolódó ágazati jogszabályok változásaihoz igazodó, a gyakorlatban is hatékonyan alkalmazható” rendelkezésekkel. Magyar Péter miniszterelnök Facebook-poszt hosszúságú magyarázata szerint a rendelet „lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést”.

A jogszabály tehát alapvetően az ipari nagyfogyasztókkal kapcsolatos szabályozást változtatja, közvetlen lakossági korlátozásról nincs benne szó. Ugyanakkor több olyan részletszabályt tartalmaz, ami a lakosságot – nem feltétlenül csak mint közvetlen áramfelhasználót – érintheti. Így például amikor a rendeletben szabályozzák a különböző válsághelyzet-fokozatokat, akkor abban nevesítik a lakossági (kisfeszültségű) ellátást érintő súlyos üzemzavarokat is az alábbiak szerint (ilyen szabályozás az eddig hatályos jogszabályban nem volt):

• legalább 100 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén a válsághelyzet veszélye I. fokozata lép életbe;
• legalább 200 000 kisfeszültségű felhasználási hely 36 órát meghaladó ellátatlansága esetén II. fokozat lép életbe;
• a felhasználási helyek legalább 50 százalékának ellátatlansága esetén pedig válsághelyzet alakul ki.

További, a lakosságot érintő intézkedés, hogy a lakossági szolgáltatások szempontjából kritikus infrastruktúrák (pl. közszolgálati média hírközlési eszközei szünetmentes táp híján, nemzetbiztonsági és rendvédelmi távközlés, radioaktív hulladéktárolók, bányák stb.) kiemelt védelmet kapnak a korlátozási sorrendben.

Az ipari nagyfogyasztókra vonatkozó főbb szabályok:

• a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználó számít ilyennek (hogy az arányokat érzékeltessem: a MAVIR adatai szerint a cikk írásakor az egész ország rendszerterhelése 5670 MW);
• jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetén az átviteli rendszerirányító javaslatot tehet, illetve utasítást adhat a nagyfogyasztónak a hálózatról történő vételezés csökkentésére (ennek módját és eljárásrendjét is rögzítik);
• a nagyfogyasztó a tőle elvárható mértékben köteles ennek eleget tenni, és a teljesítésből eredő vagyoni hátrányért sem kártalanítást, sem megtérítési igényt nem érvényesíthet a rendszerirányítóval vagy a hálózati engedélyessel szemben;
• a nagyfogyasztónak akár addig a legkisebb szintig csökkentenie kell az áramvételezést, ami már csak a berendezései károsodástól való megóvásához elég.

A rendelet szerint akkor, ha a nagyfogyasztó nem csökkenti a terhelést az utasítás szerinti mértékre, a rendszerirányító megtérítési igényt érvényesíthet egy megadott képlet szerint (az elvárt csökkentés és a valódi fogyasztás különbözetének megfelelő árammennyiség és „az adott, a jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye időtartamára vonatkozó átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci ár 200%-a szorzatának megfelelő összeg”).

A rendelet azt is rögzíti, hogy a nagyfogyasztó nem teljesíti a rendszerirányító utasítását, akkor „nem vagy nem megfelelő teljesítés esetén az átviteli rendszerirányító” kezdeményezheti az érintett nagyfogyasztó villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását „a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye vagy a válsághelyzet időtartamára”.

Forrás