Megjött A Tisza Válasza Arra, Hogy A Fidesz A Tatai Sortűzper Miatt Támadja Baka Andrást

Miután a Fidesz és a KDNP is kritizálta Baka Andrást a tatai sortűzper miatt, megszólalt a Tisza képviselője.

Sopov Ildikó Éva azt írta:

Baka András köztársasági elnökké jelölése óta a Fidesz folyamatos bírálatokkal illeti a megválasztott államfőt, rendszeresen felemlegetve az 1956-os tatai sortűz ügyét és annak Baka András korábbi bírói tevékenységével kapcsolatos vonatkozásait.

Sem tataiként, sem pedig országgyűlési képviselőként nem tudok amellett szó nélkül elmenni, hogy az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak.

Orbán Balázs, aki azóta már a “bűnös város”, Brüsszel vendégszeretetét élvezi EP-képviselőként, mai napig nem rendezte az 1956-hoz való viszonyát.

Beszéljünk az oly sokszor emlegetett perről is, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyt. Baka András 1994-2008 között három ciklusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tagja volt. Posztjára 2001-ben a Fidesz kormány jelölte, és a jelöltek közül bíróvá az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választotta meg.

Itt jegyzem meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére történő megválasztásakor a Fidesz-KDNP előzetesen támogatta a Baka András jelölését, majd a sikeres szavazáson 309 igen és 36 nem szavazatot kapott, ami kétharmados többséget jelentett.

De térjünk vissza Tatára. A sortűz ügyében az EJEB nem mentette fel Korbely Jánost. Nem is tehette volna. Korbely nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult az EJEB-hez a magyar állammal szemben. Baka András valóban a többségi álláspontot képviselte az ügyben. Azonban a per nem az ’56-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkével („nincs büntetés törvény nélkül”), hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiség elleni bűncselekményként ítélték el Korbely Jánost. A strasbourgi bíróság kifejezetten rögzítette, hogy nem feladata a kérelmező egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása, hanem annak vizsgálata, hogy a cselekmény az elkövetés idején kellően előrelátható módon bűncselekménynek minősült-e a nemzetközi jog alapján.

A Nagykamara 2008-ban arra jutott, hogy sérült az Egyezmény 7. cikke, mert nem bizonyított, hogy a cselekmény 1956-ban előreláthatóan emberiség elleni bűncselekménynek minősült volna. Ezért Strasbourg nem „felmentette” Korbelyt, hanem egyezménysértést állapított meg a vele szembeni magyar ítélet nemzetközi jogi minősítésével kapcsolatban.

Erről az ügyről van szó

Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ai ítélete ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében. A tényállás szerint 1956. október 26-án Korbely János százados mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitánysághoz ment, hogy a felkelőktől visszafoglalja az épületet, ott tüzet vezényelt, és maga is lőtt, ennek következtében három ember meghalt, három megsebesült. Korbely János tettét 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletét.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a bírák – köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt -, azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, avagy „csupán” emberölés volt, ami akkorra elévült, és ezért nem büntethető. Ennek megítélésekor főként azt vizsgálták, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a konkrét helyzetben olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már „letette a fegyvert” – ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül. A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt a pisztolyához, mert át akarta azt adni.

A strasbourgi bíróság 2008. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében Korbely Jánosnak adott igazat, és kimondta: nem valósult meg az emberiesség elleni bűntett, a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben kihirdetett elmarasztaló ítélete ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya 7. cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni. A strasbourgi bíróság 11 szavazattal 6 ellenében hozta meg döntését, és Baka András a többséggel szavazott.

Kapcsolódó

Baka András egyszerre lehet megosztó és biztonságot nyújtó – szakértőket kérdeztünk arról, egyesítheti-e a nemzetet a Tisza államfőjelöltje

Miért lesz könnyű és miért lesz nehéz dolga következő államfőként Baka Andrásnak? Erre kerestük a választ Galgóczi Eszterrel és Zárug Péter Farkassal.

The post Megjött a Tisza válasza arra, hogy a Fidesz a tatai sortűzper miatt támadja Baka Andrást first appeared on 24.hu.

Forrás