A június 14-i, Dnyipro, Harkiv és Kijev ellen indított orosz légicsapásokban többek között megsérült a 121 éves Harkivi Művészeti Múzeum, valamint a kijevi Pecserszka lavra, a 975 éves, ma is működő kolostor – számolt be róla mások mellett az ArtNet News.

Oroszország 70 rakétát és 611 drónt indított a támadás során, és bár az ukrán légierő 50 rakétát és 582 drónt megsemmisített, a beszámolók szerint 11 ember életét vesztette, és ötvenen megsérültek. Ismét károkat szenvedtek kulturális örökségi helyszínek is: a Harkivi Művészeti Múzeum, amelynél öt ember sérült meg a támadásban, 25 ezer ukrán, orosz és nyugat-európai műalkotást őriz. A jelentések szerint a tető és a padlástér teljesen megsemmisült. A múzeum legértékesebb műtárgyait már korábban biztonságos helyre szállították; a megmaradt festmények megmentéséért most újságírók, mentőalakulatok és Harkiv polgármestere fogtak össze.

A kijevi Pecserszka lavra az ukrán főváros második legismertebb keleti ortodox vallási örökségi helyszíne, jelentőségét csak a Szent Szófia székesegyház haladja meg. A Pecserszka lavrát 1051-ben alapították, és a Kijevi Rusz idejében az ortodox egyház egyik fontos központja volt; a Szent Szófia-székesegyház alapításának éve 1011. Mindkettő szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A kolostor területe 28 hektár, papok, szerzetesek sokasága és és dolgozik itt, és többek között egy földalatti barlangrendszere is van. 2023-ban ebbe a barlangrendszerbe húzódott vissza néhány olyan szerzetes, akit ki akartak lakoltatni a kolostorból. Oroszbarátsággal vádolták őket, mert az ortodox egyháznak ahhoz az ágához tartoztak, amely – legalábbis a háború kezdetéig – elismerte Moszkva fennhatóságát az ukrajnai ortodox közösség felett.

„A Szent Szófia-székesegyházat inkább fejedelmi, állami templomként tartották számon, a lavra Nagyboldogasszony-székesegyháza azonban a nép szentélyének számított” – írja a kolostor a Facebook-oldalán. A 17. században iskolát és nyomdát alapított, a 19. században pedig népszerű zarándokhely volt. A kolostor közleménye szerint a támadásban az egyik egyszer használatos Geran–2 drón a kolostor központi Nagyboldogasszony-székesegyházának oltárát találta el. Ennek nyomán tűz ütött ki, amely a CNN szerint legalább 800 négyzetméternyi tetőszerkezetet pusztított el. A helyszínről nem jelentettek halálos áldozatokat vagy sérülteket. A legfontosabb ereklyéket időben elszállították, a tűzoltók pedig eloltották a tüzet.

„A nemzeti szentély elpusztítására tett mostani kísérlet már nem az első Moszkva részéről” – áll a kolostor Facebook-oldalán. A kunok 1096-ban kifosztották, az Arany Horda seregei 1416-ban felégették a kolostort. 1470-ben építették újjá, ám tizenkét évvel később a krími kán ismét felgyújtotta. A lengyel hadsereg 1630-ban próbálta megtámadni. A második világháború idején a Nagyboldogasszony-székesegyházat Moszkva utasítására aláaknázták és felrobbantották. Az ukránok 2000-re fejezték be a helyreállítást.

Az Ukrajna ellen folyó teljes körű háborúban 2022 óta ez a második eset, hogy a kijevi Pecserszka lavra károkat szenvedett. Oroszország tagadja a felelősségét, és az Egyesült Államokat hibáztatja, azt állítva, hogy hibás Patriot védelmi rakétákat adott Ukrajnának, amelyek célt tévesztettek. A Guardian beszámolója szerint azonban a közelben két, Sahíd típusú drón maradványait találták meg. A brit lap idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki a székesegyház elleni támadást „Oroszország egyik eddigi legsúlyosabb, a keresztény kultúra ellen elkövetett bűncselekményének” nevezte, és hétfőn arra kérte a Franciaországban tanácskozó G7-vezetőket, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára. Jean-Noël Barrot, Franciaország Európáért és külügyekért felelős minisztere ahhoz hasonlította a támadást, mintha a Notre-Dame-ot érte volna bombatalálat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás