A lengyel ügyészség büntetőeljárást indított a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Zbigniew Kapiński ellen, miután több bíró azzal vádolta meg, hogy visszaélt a hatalmával. Kapiński azonban azt állítja, hogy az eljárás ellene egy „összehangolt politikai akció” része. Kapińskit még a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya idején neveztek ki.

A bíróságok körüli vita középpontjában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) áll, ami a bírák bíróságokra történő kinevezéséért felelős testület. 2017 előtt a tagok többségét maguk a bírák választották, ám a Jog és Igazságosság ezt a hatalmat a politikusokhoz helyezte át, azzal az indokkal, hogy ezzel növeli a demokratikus legitimitást.

Több lengyel és európai bírósági ítélet szerint azonban a Jog és Igazságosság reformjai miatt a tanács elveszítette legitimitását, mivel politikai befolyás alá került. Emiatt megkérdőjeleződött a kinevezett bírák ezreinek jogállása, valamint az általuk hozott ítéletek érvényessége is.

Kapiński is egy úgynevezett „neobíró”, akit 2022-ben a KRS jelölt a Legfelsőbb Bíróságba. Az ügyészek most azt vizsgálják, hogy 2024 májusa és 2026 májusa között, a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának vezetőjeként visszaélt-e hatalmával azzal, hogy blokkolta azoknak az indítványoknak az elbírálását, amik más „neobírók” kizárását kérték az ügyekből, azok vitatott jogállása miatt.

A lengyel Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az eljárás megindítása egy bejelentéssel kezdődött, amit Kapiński ellen a Legfelsőbb Bíróság néhány meg nem nevezett bírája tett. A bejelentést 2026. május 28-án nyújtották be, mindössze három nappal azután, hogy a PiS-hez kötődő Karol Nawrocki elnök Kapińskit jelölte ki a Legfelsőbb Bíróság új elnökévé egy olyan eljárásban, amelyet a KRS átalakítása előtti „régi” bírák közül sokan bojkottáltak.

Ha Kapińskit bűnösnek találják hatalommal való visszaélésben, akár három év börtönbüntetésre is számíthat. Legfőbb bíróként azonban mentelmi jog védi, amit csak az Állami Törvényszék vonhat meg , amit ő vezet. (Notes from Poland)

Forrás