A kísérleti siitake-áramkörök és gombarobotok után a szakterület legújabb fejleménye, hogy különféle mikrobiális komponensek segítségével „programozható” biotextíliát állítottak elő a Kínai Tudományos Akadémia kvatitantív szintetikus biológiai laboratóriumának kutatói – írja a New Scientist. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány részletesen ismerteti a magyarul kínai hernyógombaként is ismert vörös rovarrontógomba (Cordyceps militaris) textilipari felhasználásának lehetőségeit.

A kutatók először folyékony tápoldatban apró gömb alakú pelleteket növesztettek a lepkebábokon élősködő Eurázsiában honos rovarparazitákból, majd a pelletekből sajtolt lapokat glicerinbe áztatva lágyabbá és rugalmasabbá tették a természetüknél fogva merev gombastruktúrákat. Az eredmény a New Scientist szerint egy a pamutnál sűrűbb, de bőrszerűen lágy textúrájú szövet lett, amely polimerháló vagy más külső tartószerkezet nélkül is tartja formáját a legtöbb gombához hasonlóan a vörös rovarrontógombát is alkotó sejt vastagságú, fonálszerű struktúrák, az úgynevezett hifák miatt. Vagyis a C. militaris micéliumpelletek szolgálnak szerkezeti építőelemekként, és az összefonódó hifáik alkotnak homogén öntartó lapot.

Az anyagtudósokból és biomérnökökből álló kínai kutatócsoport a gombatextília színezésére olyan élesztőgombákat vetett be, amelyek narancssárga, kék és lila pigmentanyagot állítanak elő, és ezt az organikus matérián is képesek produkálni. De itt nem álltak meg: más gombákkal vízlepergetővé impregnálták, a meghatározott körülmények között melanint előállító Aspergillus niger nevű penészgombával pedig az ultraibolya (UV) sugárzásnak ellenálló réteggel vonatták be az anyagot.

A gombaszövet ráadásul önmagát is képes megjavítani: a kutatók állítják, hogy a szakadásra, feslésre felvitt friss, nedves gombapelletek összenőnek, eltüntetve ezzel a folytonossági hiányt.

Száraz körülmények között a gombaszövet legtöbb biológiai aktivitása jelentősen csökken, és a sejtek inaktívak maradhatnak, de párás körülmények között, tápanyagok jelenlétében, egyes sejtek ismét aktívvá válhatnak. Ez a látens biológiai kapacitás teszi lehetővé az olyan funkciókat, mint az újranövekedés és a helyreállítás, ami egyben azt is jelenti, hogy az általuk fejlesztett gombatextília – szemben a rendkívül környezetterhelő fast fashion alapanyagokkal – alig 40 nap alatt nyomtalanul lebomlik a talajban.

A kutatók a következőkben a tulajdonságok valós idejű megváltoztatásával kívánnak foglalkozni. A New Scientist által idézett független textilipari szakértő szerint az volna az igazi szenzáció, ha sikerülne igény esetén átmenetileg vízlepergetővé, légzáróbbá tenni, majd a zord körülmények megszűntével vissza is alakítani a gombatextíliát.

Forrás