Minden egyes este eltűnnek egy exobolygó ásványokból álló felhői – derítették ki csillagászok a James Webb űrtávcső (JWST) segítségével, ami most először betekintést engedett egy óriásbolygó reggeli és esti oldalának szélsőségesen eltérő időjárásba.

A tőlünk közel 700 fényévre található WASP-94A b egy forró Jupiter típusú exobolygó, aminek mérete a Jupiteréhez hasonló, de rendkívül közel kering WASP-94A csillagához, amit 4 naponta kerül meg. A forró Jupiter típusú gázóriások emiatt laboratóriumként szolgálnak a csillagászoknak a légkörkémia és a felhők viselkedésének extrém körülmények közötti tanulmányozására.

A bolygót az űrtávcsővel a csillaga előtt történő elhaladása során figyelték meg. A WASP-94A b keringési iránya szerinti elülső oldala reprezentálta a reggeli oldalt, ahol a légköri szelek a bolygó hidegebb éjszakai oldaláról a forró napos oldalára szállítják a levegőt. A keringési irány szerinti hátulsó oldal a bolygó esti oldala, ahol a légkör az árnyékos oldal felé áramlik vissza. A megfigyeléseik látványos különbséget mutattak ki a reggeli és az esti oldal között: előbbit magnézium-szilikát felhők borították, ami a Földön egy gyakori kőzetalkotó ásvány. Az esti oldal ezzel szemben teljesen felhőmentesnek tűnt.

„Ez óriási meglepetés volt. Vártunk valamilyen különbségeket, például, hogy a reggelek hűvösebbek, mint az esték, amit a Földön természetesnek veszünk. De amit láttunk, az a bolygó két oldala közötti valódi időjárási kettősség volt: hatalmas eltérések mutatkoztak a felhőborítottságban, ami teljesen átírja a bolygóról alkotott képünket” – mondta a tanulmány egyik szerzője, David Sing, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutató professzora.

A tiszta éjszakai égbolt sok új információt adott a bolygó légköréről

Az űrteleszkóp képességei és az exobolygó tisztább éjszakai égboltja együtt tették lehetővé, hogy a kutatók közvetlenül vizsgálják az exobolygó légkörét, ahelyett, hogy átlagolniuk kellett volna a felhős és tiszta régiókat. „A JWST-vel alkalmazott módszer lehetővé tette, hogy külön vizsgáljuk a bolygó légkörének egyes részeit, ami feltárta a felhők ciklikus képződését és eltűnését” – mondta Sagnick Mukherjee, az Arizonai Állami Egyetem posztdokja.

A kutatók ezzel egy több éves rejtélyt is meg tudtak oldani. Korábbi mérések arra utaltak, hogy a WASP-94A b-n több százszor annyi oxigén és szén található, mint a Jupiteren, ami nem passzolt a meglévő bolygókeletkezési elméletekhez. A friss megfigyelések viszont azt mutatják, hogy a bolygón csak ötször annyi oxigén és szén van, mint a Jupiteren, ami már sokkal hasonlóbbá teszi a bolygót naprendszerünk gázóriásához.

„20 éve foglalkozom exobolygókkal és az általános felhőborítottságuk régóta megnehezíti a dolgunkat. Jó ideje tudjuk, hogy a felhők elterjedtek a forró Jupiter exobolygókon, ami bosszantó, mert olyan, mintha ködös ablakon át próbálnánk megfigyelni a bolygót – mondta Sing. – Nemcsak meg tudtuk tisztítani a képet, hanem végre meg tudtuk mondani, hogy miből állnak a felhők, és hogyan csapódnak ki, valamint párolognak el, miközben a bolygó körül áramlanak”.

A kutatók a WASP-94A b után nyolc másik forró Jupitert vizsgáltak és közülük kettőn, a WASP-39 b-n és a WASP-17 b-n is hasonló felhőképződési ciklusokat találtak.

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Forrás