Egy új globális felmérés szerint a tudományosan nem igazolt vagy egyenesen hamis egészségügyi állításokba vetett hit sokkal elterjedtebb, mint korábban gondolták, ami aggodalmakat vet fel a tudománnyal szembeni növekvő szkepticizmus miatt. A Edelman Trust Institute által végzett kutatás több mint 16 ezer embert vizsgált 16 országban, és azt találta, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka hisz legalább egy tudományosan nem alátámasztott állításban. Ezek közé tartozik például az a nézet, hogy a védőoltások kockázatai meghaladják az előnyeiket, az ivóvízben található fluorid káros, a nyers tej egészségesebb a pasztőrözöttnél, vagy hogy a paracetamol terhesség alatti szedése autizmust okozhat.

Az egyes állítások esetében a megkérdezettek 25–32 százaléka mondta, hogy hisz bennük, míg további 17–39 százalék bizonytalan volt. A kutatók megdöbbentőnek nevezték az eredményeket, hangsúlyozva, hogy ezek a nézetek nem csupán egy szűk, marginális csoportot érintenek. A tanulmány szerint a jelenség széles körben elterjedt, és megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az ilyen hiedelmek főként a tájékozatlan emberekre jellemzőek.

A tendencia az elmúlt években erősödött, különösen a covidjárvány idején és azt követően, amikor sok országban csökkent a vakcinákba vetett bizalom. Más felmérések is hasonló eredményeket mutatnak: például az Egyesült Államokban a felnőttek 34 százaléka gondolja, hogy kapcsolat lehet a terhesség alatti paracetamolfogyasztás és az autizmus között, annak ellenére, hogy ezt a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. Érdekes módon azok, akik több ilyen állítást is elfogadnak, gyakran ugyanolyan arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, és több egészségügyi hírt is fogyasztanak.

A szakértők szerint a probléma nem egyszerűen a tudatlanságból fakad, hanem inkább az információk túláradásából, amely a közösségi médiából, hírekből és személyes kapcsolatokból érkezik. Bár a tudósokba vetett általános bizalom továbbra is viszonylag magas, bizonyos mértékben csökkent, és egyre inkább megoszlik más forrásokkal, például influenszerekkel vagy ismerősökkel. A kutatók szerint a bizalom ilyen típusú „újraelosztása” gyengítheti a tudományos szakértelem súlyát, és rámutat arra, hogy a tudományos intézményeknek érthetőbb és elérhetőbb kommunikációra van szükségük.

Forrás