Szombat délután tett közzé videós nyilatkozatot oldalán Sulyok Tamás köztársasági elnök. A több mint hétperces monológban Sulyok elmondta, hogy nem maradt más útja, mint hogy aláírja az alaptörvénymódosítást, annak ellenére is, hogy előbb hosszasan sorolta, hogy mi minden miatt nem ért vele egyet.

Sulyok szerin „az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.”

Szerinte nemzeti sorskérdéshez vezetett a kialakult helyzet, és csak két út állt előtte: vagy alkotmányos kötelességének eleget téve aláírja a módosítást, vagy megtagadja, de akkor jogsértést követ el. Épp ezért aláírja, ugyanakkor szerinte fontos hangsúlyozni azt is, hogy mindez „maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.”

Majd azzal folytatja, hogy „az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”

Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása így már vasárnapra meg fog szűnni, helyére harminc napon belül választhat új elnököt a Parlament. Amíg nincs új elnök, a hatásköreit Forsthoffer Ágnes házelnök látja el. Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a nemzet egységét megtestesítő, az ellenzék számára is elfogadható jelöltet akarnak javasolni, de nevet még nem mondott.

Az alaptörvény módosításának aláírásával eldőlt az is, hogy Polt Péter és három további, szintén hetven évnél idősebb alkotmánybíró megbízatása megszűnik, valamint hogy életbe lép a tizenkét éves időkorlát a képviselőknél, azaz aki ennyi ideig volt már parlamenti képviselő, az nem indulhat újra a választásokon.

Magyar Péter videóüzenetben reagált a hírre, arra kérve az embereket, hogy javasoljanak neveket a következő köztársasági elnöknek. Orbán Viktor pedig az Egyesült Államokból, a világbajnokság döntőjére készülve aggódott a magyarországi állapotokért.

Hogyan jutottunk idáig?

Sulyok sorsa már hétfőn eldőlt, amikor a parlament megszavazta az alaptörvény 17. módosítását.

Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnökként a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin távozása után lett köztársasági elnök. A 2024-es hivatalba lépése óta mindenben kiszolgálta a Fideszt. Nem volt szava például Orbán Viktor poloskázásához, a Pride betiltásához, Magyar Péternek felrótta egy titokban készült hangfelvételen hallható szavait. Orbán Viktort a születésnapján Facebook-poszttal köszöntötte.

A kocka akkor fordult, amikor a Tisza megnyerte az országgyűlési választást. Magyar Péter a választási győzelem éjszakáján mondott beszédében lemondásra szólította fel Sulyokot, amit megismételt a parlament alakuló ülésén is.

Sulyok a május 31-éig adott határidőig nem mondott le, úgy döntött, harcolni fog. Segítséget kért a Velencei Bizottságtól, nyilatkozatkampányba kezdett, az Alkotmánybírósághoz fordult. Mindezt eredmény nélkül tette. A Velencei Bizottság az ügyet csak októberben tárgyalja, az Alkotmánybíróságon Sulyok ügye elbukott.

Jogvédők szerint az eljárás indokolható a jogállamiság helyreállításával, ugyanakkor elkerülhetetlen megmagyarázni, miért ezt a megoldást választotta a tiszás parlamenti többség.

Forrás