Több százmilliárd forint közpénz tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül, most pedig ki kell deríteni, hová került és kik felelnek érte – mondta vasárnap esti Facebook-videójában Csőszi Attila, Kecskemét és környéke tiszás országgyűlési képviselője.

Csőszi vezeti az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottságot.

Kivizsgáljuk, hogy kik miatt és hova tűnt a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, és mire költötték

– fogalmazott a politikus.

A képviselő külön kitért az ügy kecskeméti szálára. Elmondása szerint a Neumann János Egyetem és a Tudásváros fejlesztésére 144 milliárd forint érkezett, a pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot azonban – az ő szóhasználatával – „eltőzsdézték”, miközben Kecskeméten egy torzó és egy szellemváros maradt.

Amint azt korábban megírtuk, a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020–2021-ben kapta a 144 milliárd forintos állami támogatást az egyetemi fejlesztésekre. Az alapítvány ebből 127,5 milliárd forintért vásárolta meg az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. kötvényeit, kirívóan alacsonynak minősített, évi 2,5 százalékos kamatra.

Az Állami Számvevőszék szerint az alapítvány jelentős vagyonvesztést szenvedhetett el, egyebek mellett azért, mert a kötvények mögötti portfólió legfontosabb elemének számító lengyel GTC-részvények árfolyama kevesebb mint a felére esett.

Az alapítvány ezzel szemben azt állította, hogy nem történt vagyonvesztés. A kötvényeket azonban az ÁSZ felszólítása ellenére sem tudták visszaváltani, az ügyben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult.

Csőszi felidézte a jegybank balatonakarattyai luxusüdülőjének és Szabadság téri székházának ügyét is. Előbbire közel 20 milliárd forintot költöttek, most azonban nettó 9,43 milliárd forintos kikiáltási áron kínálják eladásra. A képviselő a különbséget 11 milliárd forintos veszteségnek nevezte. Korábban azt is megírtuk, hogy az MNB három, a Matolcsy-korszakban megszerzett luxusingatlant adna el áron alul.

Az MNB székházának felújítására eredetileg 55 milliárd forintot szántak, a végösszeg azonban 105 milliárdra nőtt. Korábbi összefoglalónk ban kitértünk rá, hogy a munkát a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. végezte. A beruházás miatt számvevőszéki vizsgálat és büntetőeljárás is indult.

Az Országgyűlés május végén döntött az MNB-ügyeket vizsgáló bizottság felállításáról a Tisza-frakció kezdeményezésére. A testület augusztus 26-án tartja első ülését.

The post Szerdán ül össze az MNB-s visszaéléseket feltáró parlamenti bizottság first appeared on 24.hu.

Forrás