Cikkünk folyamatosan frissül

Szondi Vanda kormányszóvivő azzal kezdte a kormányzati tájékoztatót, hogy elmondta, hogyan halad a munka a Paksi atomerőműnél, ahol ott van Magyar Péter is. Ezután beszámolt arról, hogy a kihelyezett ülésen milyen döntéseket hoztak:

• a hegybírók plusz jogosítványokat kapnak a szőlőket veszélyeztető sárgaság fitoplazma miatt. Minden szőlő művelését ellenőrizhetik, és egyből elrendelhetik a közérdekű kivágást, ha nem elérhető a tulajdonos. Az a gazda kaphat kártalanítást, aki vállalja, hogy a kivágott szőlőtőke helyére pár éven belül újat telepít.
• Az agrártámogatások adatai is bekerülnek az uniós Aranche rendszerbe, ami a korrupció kiszűrését szolgálja.
• Felfüggesztik a Poszeidon elnevezésű informatikai rendszert, amit az államigazgatásban volt kötelező használni, de elavult. A lépéssel 17 milliárdot spórolnak.
• Megtárgyalták az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáráról szóló törvényhezt benyújtott módosítókat, és azt támogatják, aminek értelmében a B-dossziék nyilvánosságra hozásának határideje 2027. február 25-e, a kommunizmus áldozatainak emléknapja lesz. Ezzel az eredeti határidőt kitolták.
• A kormány egyszerűsíti a külképviseleteken feleslegessé vált autók és ingatlanok értékesítését.
• A várandósoknál kétszer lesz szifiliszszűrés, a második trimeszterben is elvégzik. Ott, ahol az anya nem vesz részt terhesgondozáson, a szüléskor alkalmaznak gyorstesztet.

A lényegesebb döntéseket Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter jelentette be. A legnagyobb dobást – Mészárosék kizárását az M6-os egy szakaszának üzemeltetéséből – bő 10 perc után jelentette be.

Nézzük, mi volt előtte:

• uniós forrásokhoz való hozzáférés

Vitézy Dávid arról beszélt, hogy az RRF, vagyis a helyreállítási alap kapcsán alkotják a legtöbb szabályt, a források lehívására augusztus 31. a határidő. Minden beruházáshoz kötődik mérföldkő, amit a hónap végéig kell teljesíteni, akkor jár az uniós forrás.

A 124 mérföldkő teljesítését azonnal megkezdték – hozott egy közlekedési példát -, mindet megcsinálják, egy eurócentről sem mond le a kormány. A projektek felénél már teljesült is a mérföldkő, már a prokjektdokumentációk benyújtása zajlik. Van, ami közel jár a végéhez, például a CAF villamosok, ahol már csak 1-2 szerelvény beérkezését várják a lezáráshoz.

• szélenergia

Ez még az előző témához kapcsolódik, a szélenergiára vonatkozó vállalások is a helyreállítási alapban voltak. Az előző kormánynak is voltak vállalásai, de nem tettek semmit. Itt három lépés várható: kijön egy kormányrendelet a pályáztatásról, Kapitány István kijelöl 25 térséget, ahol könnyített eljárások jönnek – Vitézy hangsúlyozta, ezt az előző kormány is vállalta -, illetve ki kell írni a pályázatokat is, összesen 700 megawatt új kapacitásra.

Vitézy elmondása szerint Magyar Péter elvárása az volt, hogy a helyi közösségek lássák hasznát annak, ha ott a szélerőmű. Erre keresi a megoldásokat a szaktárca, de olyanok merültek fel, mint hogy a helyiek kedvezményesen kapjanak energiát, vagy legyen közösségi tulajdon is.

Vitézy azt mondta, 2030 végéig 4 ezer megawattnyi szélerőmű kapacitásra írnak majd ki pályázatokat. A miniszter arról beszélt, az elmúlt időszak is megmutatta, milyen fontos, hogy legyenek alternatív energiaforrások itthon, ami az energiaszuverenitást is szolgálja.

Kitették Mészárosékat

Ráfordult a legnagyobb bejelentésre, méghozzá arra, hogy a Mészáros és Szíjj-féle autópályakoncessziót, az MKIF-et kizárják az M6-os egy szakaszának üzemeltetéséből, Lázár János döntése ellenére.

A két oligarcha 35 évre kapta meg az autópályák üzemeltetését, a szerződés összértéke 24 ezer milliárd forint.

Az MKIF-et egy rövid szakaszról, a Dunaújváros és Érditető közti részről tudják kizárni. Ott most nem ők az üzemeltetők, hanem egy másik koncesszorcég. Az ő szerződésük lejár idén októberben, de az ügyben Lázár János már döntött, és versenyeztetés nélkül adott Mészároséknak újabb 60 kilométernyi autópályát.

Vitézy elmondta, Lázár először olyan előterjesztést kapott a kollégáitól, hogy az M6 Duna Zrt. üzemeltesse további 11 évig az adott szakaszt. Erre nemet mondott, majd kapott egy újabb előterjsztést, hogy vigyék Mészárosék, amit már engedélyezett..

Vitézy a tájékoztatón ki is vetítette az erről szóló dokumentumokat, Lázár nem-jével és igenjével.

Az új kormány semmilyen számítást, ajánlatkérést sem talált ezzel a döntéssel kapcsolatban. Vitézy szerint az biztos, hogy Lázár nem a legkedvezőbb megoldást választotta, hiszen az MKIF 100 milliárd forintért drágábban végezné el a feladatot, mint amiért a jelenlegi üzemeltető illetve a Magyar Közút tenné. Ezt onnan tudja, hogy mindkettőtől kértek be ajánlatot.

Vitézy ezt is kivetítette, hangsúlyozva, hogy pont ugyanazt a feladatot vállalta minden szereplő, csak Mészárosék 149 milliárdért, a másik kettő 51-ért.

Az üzemeltetést Lázár Jánosék rendelték meg, az ki is ment az MKIF-hez, csakhogy a Vitézy vezette minisztérium megállapította, a megrendelés jogellenes volt, a szerződést ugyanis Nagy Márton gazdasági miniszter módosíthatta volna, nem pedig Lázár János.

Vagyis, Lázár hatáskör hiányában járt el, és próbálta megkárosítani az államot.

Vitézy szerint kormányváltás nélkül ezt senki nem firtatta volna. A minisztérium átvilágította ezt a projektet is, akkor fedezték fel a jogi hiányt.

A kormány ezek után könnyen döntött úgy, hogy nem tartja érvényesnek a Mészároséknak kiküldött levelet, és nem akarják igénybe venni a szolgáltatásaikat. Az ajánlatokat most versenyeztetik az érintett szakaszra, az 51 milliárdosnál is kedvezőbb ajánlatokat kaptak.

A miniszter azt mondta, mindenki fantáziájára bízza, hogy a teljes szakaszon mennyit lehetne spórolni, ha csak itt 100 milliárdról és háromszoros túlárazásról van szó. A miniszter közölte, az ezekkel kapcsolatos dokumentumokat átadták a rendőrségnek.

• a következő nagy téma a bérlakásépítések és az új kollégiumi férőhelyek voltak

Vitézy Dávid ezután ráért a Wekerle Sándor lakásépítési programra, amelyről szintén tárgyalt a kormány. Ez a lakhatási válság enyhítéséről szól, át kell nézni a lakástörvényt, változtatni kell a bérlakásokra vonatkozó szabályokon, és uniós példák nyomán a közszférának is van keresnivalója a bérlakáspiacon.

A program keretében új, megfizethető bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket építenének, amire 550 millió euró érhető el a helyreállítási alapból. Az MFB 20 százalékos támogatást ad, a fejlesztőnek kell hoznia a többit. Olyasmiben gondolkodnak, mint ami Rákosrendezőn, a Mini-Dubaj helyett lenne. Ennek lényege, hogy a fejlesztő vállalja, hogy megfizethető bérlakások is lesznek, barnamezős beruházásról van szó, elérhető közösösségi közlekedéssel, tehát nem az agglomeráció terjeszkedne. A programalkotás év végéig elindul.

Vitézy itt jelentette be, hogy a Diákváros projektet is szeretnék újraéleszteni, ami a Fudan Egyetem miatt esett kútba. A Fudanból sem lett semmi, a telek most a kekvák megszüntetése miatt a minisztériumhoz került. A terveket átnézik, de a cél ugyanaz: megfizethető lakások és új kollégiumi férőhelyek legyenek.

• Tételesen átnézik a kiemelt beruházásokat

Vitézy ezután arról beszélt, hogy át kell alakítani a kiemelt beruházások rendszerét, ezeket el is kezdték átnézni. Az Otthon Startos „kiemeléseket” (vagyis a beruházóknak nyújtott kedvezményes feltételeket) felülvizsgálják. Azokat a szabályokat úgy alkotta meg az előző kormány, hogy a kormányközeli vállalkozások a lehető legtöbb hasznot learassák, és állami hitellel nagyot is nyertek rajta.

Az összes ilyen kiemelő rendelet fel akarják függeszteni december 31-ig, új építési engedélyeket sem adnak ki. Ehhez törvényt kell hozni, azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják. 33 beruházást függesztenek fel és világítanak át. Lehet olyan, ahol azt mondják a beruházónak, felejtse el, mástól kérhetik, hajtson végre közcélú fejlesztéseket.

Ezek mellett a kormány visszavonja több olyan beruházás kiemelt nemzetgazdasági státuszát, amelyek ellen komoly lakossági tiltakozás volt. Ez csak azoknál lehetséges, ahol nincs meg az építési engedély. Vitézy a tájékoztatón több projektet említett, néhány példa a képen:

A soroksári beruházás Tiborcz-közeli projekt volt.

Az akkugyáraknál is változás jön: egyrészt elindultak a szigorított ellenőrzések, másrészt itt is módosítják a kiemelő rendeleteket. A kormány úgy döntött, hogy hogy amennyiben bármelyik gyár megsérti a környezetvédelmi szabályokat, a jogsértés megszüntetéséig, de legalább 6 hónapig semmilyen építési engedély nem adható ki a kiemelő rendelet alapján. A debreceni CATL, a gödi Samsung és az SK iváncsai gyárára lesz érvényes a változás első körben. A miniszter hangsúlyozta, nem akarják ellehetetleníteni a cégek működését, a cél, hogy tartsák be a környezetvédelmi szabályokat.

Jönnek a kérdések

A 444 az első kérdező, a téma, hogy mi történt a Mészáros-féle Opusz-Titásszal, amit az MFB kizárt az uniós pályázatból úgy, hogy négy nappal korábban még nyert. Vitézy szerint valójában nem nyert a cég, az MFB a szerződéskötés előtt végezte el a jogi átvilágítást, ekkor derült ki, hogy az Opusz-Titász nem adta le határidőre (augusztus 5-re), ki a mögötte álló magántőkealap tényleges tulajdonosa, azért zárták ki a céget.

A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy Lázár János az utóbbi időben eltűnt, de a minisztérium számára elérhető-e. Vitézy azt mondta, nem szokta keresni. Az M6-os koncesszióval kapcsolatban fognak feljelentést tenni, de ezt más is megtette már korábban, a hatósági eljárás elindult. A miniszter azt mondta, sok ügyben zajlik még belső vizsgálat. Az autópályakoncesszióra visszatérve arról beszélt, az MKIF a háború miatt többletköltséget jelentett be, amit elfogadhatatlannak tartanak. (A 444 kérdéseiről és a válaszokról betettünk egy videót a cikk elejére.)

Az RTL kérdésére arról beszél, Paks 2 környezetvédelmi engedélyével kapcsoaltban egyelőre nincs döntés, a projekt átfogó felülvizsgálata zajlik.

Szondi Vanda elmondta azt is, eddig 770 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt, ami már nagyobb, mint „az évszázad aszályakor.” Még nem tudni, hogy a terméskiesés hogyan befolyásolja az árakat.

A köztévé Lázár János büntetőjogi felelősségét firtatta az M6-os ügyében, mire Vitézy közölte, ezt a nyomozóknak kell megállapítaniuk, mindenesetre a döntést Lázár hozta. Mészároséknak a levelet a helyettes államtitkára küldte el. Úgy látják, Lázárék nem voltak tisztában azzal, hogy jogszabálysértést követnek el azzal, hogy ők döntenek az ügyben, mindenesetre az új kormány az adminisztrációs hiba miatt tudott könnyen kikeveredni ebből. Ugyanígy a Bosnyák téri irodáháznál is egy pici, elvarratlan jogi szál miatt tudják visszakérni a 300 milliárdot.

Vitézy egy következő kérdésre arról beszél, a Duna Aszfalt Magyar Péter sajtótájékoztatója után egy órával tette meg azt a felajánlását, hogy köveket küld Paksra.

A 24.hu kérdésére elmondja, a 3 százalékos otthon start hitelnek vannak jó részei, azzal nincs gond, hogy a fiatalok első lakásvásárlását támogatja a kormány, ezt érdemes fenntartani. A programot viszont felül kell vizsgálni, hiszen voltak visszaélések, többen befektetési céllal vették meg a lakást, akár a harmadik vagy negyedik mellé.

A válasza alapján a hármas metrón egyelőre nem lesz klíma, az oroszok ugyanis csak úgy adnak átépítési engedélyt, ha azt ők végezhetik. Ez a szankciók miatt kizárt. Ha nem ők nyúlnak a szerelvényhez, a garancia ugrik. Vitézy szerint őrültség volt klíma nélküli szerelvényeket venni, ezt már annak idején is elmondta.

Az ATV kérdésére arról beszélt, a Diákváros Projektet tovább kell fejleszteni, csak egy nagyvonalú tervezés folyt. Az pedig nem a kormány dolga, hogy a Bayer Construct mit kezd a zuglói irodaházzal, miután a kormány elállt a szerződéstől. A bankgaranciát lehívják, de azzal közepesen mennek sokra, hiszen ott is van összefonódás. A bankgarancia lényege, hogy az állam érdekeit védjék, csakhogy azt az állami MFB adta. Vitézy szerint ez már önmagában is felveti bűncselekmény gyanúját. Minden követelést érvényesítenek majd a Bayerrel és a projektcéggel szemben, aminek bíróság lesz a vége.

A Telex is az Opus-Titász ügyre kérdez vissza. A cég adatfeltöltési problémákra hivatkozott, amit állítólag pótoltak, kérdés, hogy másnál is volt-e ilyen. Vitézy ilyen problémáról nem hallott, a döntés ellen jogorvoslatot lehet kérni, a kormány ebbe nem szól bele, az MFB igazgatósága döntött.

Az Index az agglomerációs közlekedésről kérdez, építenek-e majd alul vagy felüljárókat a HÉV-eknél. Vitézy szerint igen, de ott, ahol ez a beruházást nem veszélyezteti, vagy nem jár környezetrombolással. Az e-rollerekre vonatkozó szabályozás is hamarosan jöhet, de a KRESZ-hez még várják a véleményeket.

A Kontroll.hu kérdésére arról beszél, hogy az uniónak leadott projektet között az előző kormány miatt vannak kockázatos elemek, ami miatt bukhatunk pénzt, de volt olyan, amit egy előszűrés miatt le sem adott a kormány. A gondosóra programnál az EU jelezte a probélmát, amivel egyetértettek. Ott a kormány feljelentést is tett.

Forrás