Indonéziai vadászó-gyűjtögetők már 16-25 ezer évvel ezelőtt is rendszeresen szopogattak bételdiót, ami az emberi drogfogyasztás eddigi legkorábbi ismert bizonyítéka lehet – derül ki egy, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányból. A lelet jóval régebbi a korábbi csúcstartóknál: eddig a legősibb, rendszeres szerhasználatra utaló nyomnak a 13 ezer éves izraeli sörfőzés és a kb. 8000 éves perui kokalevélrágás számított. A kutatást vezető Adam Brumm, az ausztráliai Griffith Egyetem régésze szerint lenyűgöző ismeret, hogy az emberek már ilyen régen függővé váltak az agyműködést befolyásoló növényektől.

A kutatók közel tíz éve egy Celebesz (Szulavézi) szigeti barlangban találtak egy 16-25 ezer éves állkapocstöredéket három foggal, később pedig egy másik lelőhelyen egy 6-8 ezer éves koponyát, amely egy középkorú vagy idősebb férfié lehetett – írja a New Scientist. Mindkét lelet fogain mély, lekerekített barázdák húzódtak, helyenként egészen a fogbélig lekopva, ami a fogkopás nemzetközi szakértőit is nehéz feladvány elé állította. Brumm arra gyanakodott, hogy a nyomokat egy kemény, gömbölyű tárgy okozta, amelyet az illetők óráról órára ide-oda görgettek a szájukban.

A mai bételfogyasztók a diót felszeletelik, oltott mésszel keverik és megrágják, ami másfajta kopást okoz. A kutatók ezért azt feltételezték, hogy az őskori emberek még egészben szopogatták. Az elméletet kísérlettel is ellenőrizték: mesterséges nyálba áztatott bételdióból annyi pszichoaktív arekolin oldódott ki, amennyi már élettani hatást vált ki, és a régi fogakon is kimutatták a vegyület nyomait. Brumm saját magán is kipróbálta a módszert: szerinte a dió keserű, összehúzó ízű, és elzsibbasztja a szájat.

A kutató szerint éppen ez a zsibbasztó hatás lehetett a kulcs: a szopogatás eredetileg fogfájás elleni házi gyógymód lehetett, ám a hosszan tartó használat olyan súlyosan koptatta a fogakat, hogy az még nagyobb fájdalmat okozott. Az őskori emberek így egy ördögi körbe kerülhettek, amelyben a dió okozta fogfájást újabb diószopogatással csillapították. A bételdió ma is a világ negyedik legelterjedtebb pszichoaktív szere az alkohol, a koffein és a nikotin után, a Föld népességének nagyjából tizede fogyasztja – írja a Guardian. Rágása eufóriát és fokozott éberséget okoz, de vörösre festi a fogakat, és növelheti a szájüregi rák és a szívbetegségek kockázatát.

Elisa Guerra-Doce, a spanyolországi Valladolidi Egyetem régésze szerint a lelet közvetlen bizonyíték arra, hogy az emberi drogfogyasztás milyen régre nyúlik vissza. Brumm úgy véli, az emberek valószínűleg még korábban is használtak tudatmódosító növényeket, csak ennek régészeti nyomait nagyon nehéz megtalálni.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás