Már a magyar internetezők 71 százaléka használ mesterséges intelligenciát a mindennapokban, miközben tavaly ez az arány még csak 42 százalék volt – derül ki a Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország által készített AI Readiness Index 2026-os kiadásából, amelyet a budapesti AI Summiton mutattak be.

A felmérés szerint a magyarok leggyakrabban magánéleti kérdésekkel fordulnak a chatbotokhoz, második helyen a fordítás áll, harmadikon pedig már az egészségügyi leletek értelmezése – a nyugdíjasoknál ez utóbbi a második leggyakoribb felhasználási mód. Az eszközök közül továbbra is a ChatGPT a legismertebb, de a Gemini spontán ismertsége egy év alatt 6,2-ről 24,1 százalékra ugrott, a Copilot pedig 6,3 százalékkal már jobban lemaradt a két vezető platformtól.

A leletekkel kapcsolatos adat nem egyedi: az NN Biztosító nemrég közzétett kutatása szerint a magyar internetezők 46 százaléka használt már AI-alapú alkalmazást egészségügyi kérdések megválaszolására, a 18-29 évesek közül pedig 65 százalék. A munkahelyi felhasználás ezzel szemben elmarad: a szakmai kérdések megválaszolása a képgenerálással holtversenyben, 31 százalékkal áll a lista végén, és a válaszadók 44 százaléka szerint az AI jelenleg nincs érdemi hatással a munkahelyi mindennapjaira. Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere szerint ez nem technológiai korlát, hanem adaptációs hiányosság: „hiányzik a konkrét use case, a célzott képzés és a mintaadás.”

A friss kutatás szerint a válaszadók 40 százalékának vannak fenntartásai a technológiával szemben, miközben ez az arány 2024-ben még 36, tavaly 38 százalék volt, vagyis a bizalmatlanok aránya harmadik éve lassan, de folyamatosan nő. A fenntartásokkal élők 60 százaléka attól tart, hogy az AI meggyőzően közöl hibás vagy valótlan információt, ami a leletek értelmezésénél különösen kockázatos, 59 százalékuk pedig attól, hogy a rendszeres használat hosszabb távon az emberi készségek gyengüléséhez vezet. A tanulók körében ráadásul egyfajta kiábrándulás is megjelent: kevésbé érzik úgy, hogy az AI alapjaiban alakítaná át az életüket, mint korábban.

A felmérés szerint az idősebbek is gyorsan zárkóznak fel: a nyugdíjasok 55, az 1928 és 1945 között született generáció tagjainak pedig 50 százaléka használ AI-alapú megoldásokat, míg tavaly a nyugdíjasok, a baby boomer és a veterán generáció együttesen mért aránya még csak 24 százalék volt. Ezeket a számokat azonban óvatosan kell kezelni: a kutatás a mintegy 6,5 millió magyar internetezőről szól, nem a teljes lakosságról – a tavalyi kiadás online kérdőívvel, 2380 fő megkérdezésével készült, a digitálisan affinis lakosság körében, az idei módszertant a közlemény nem részletezi.

Forrás