Amikor a rendszer lefagy, az ország is lefagy, ilyenkor egyes politikusok egymásra mutogatnak. Még akkor is, ha az csak személyeskedés és néha még logikátlan is. Más politikusok pedig a rendszerszintű hibák vagy hiányosságok ellenére a számítástechnika csúcstermékét álmodják Magyarországnak. (Minden kritikám ellenére ezen a téren én nekik szurkolok)

A digitális állam nem lehet kísérleti terep. Egy leállás vagy helytelen működés nem csupán technikai probléma, hanem politikai felelősség is. Mert amikor a rendszer lefagy, az ország lefagy. És amíg nincs valódi szakmai kontroll, addig bármilyen ambiciózus mesterséges intelligencia-fejlesztés csak díszlet egy instabil színpadon. Magyarország digitális államának víziója csak akkor valósulhat meg, ha az állampolgárok bizalma rendíthetetlen az állami, egészségügyi és közigazgatási informatikai rendszerekben.

„A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése és alkalmazása már korábban megkezdődött Magyarországon, és a kormány célja, hogy ebben is stratégiai előnyt érjen el” – mondta Palkovics László kormánybiztos a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) legfrissebb eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.

Ha Magyarország valóban MI nagyhatalom akar lenni, akkor először saját digitális házát kell rendbe tennie. Mert a jövő nem csak azon múlik, mit fejlesztünk – hanem azon is, mennyire bízhatunk benne, hogy amikor legközelebb rákattintunk az „OK” gombra, a rendszer nem azt válaszolja: „Hiba történt.”

Az elmúlt időszakban Magyarországon nemcsak politikai, hanem technológiai értelemben is vészjelzést kaptunk. Sorra omlottak össze azok a digitális rendszerek, amelyek a mindennapi életünket tartják mozgásban – vagy legalábbis tartaniuk kellene.

Már a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) indítása is előbb csak akadozott, aztán megállt, de azért végül csak megálta a helyét – ami azért legalább 1 milliárdba került.

Az állami app fejlesztésére kiírt közbeszerzést a Tigra Kft. által vezetett konzorcium nyerte, az appot pedig a nyertes konzorcium tagjai közül a Fornax ICT Kft. fejleszti. Az applikáció költségei jelen ismereteink szerint nettó 1 milliárd forint közpénz körül vannak.

A Tigra minden kormány alatt dúskált az állami megbízásokban, de a cég tulajdonosa, Vertán György csak az elmúlt hónapokban került be a hírekbe. Magyar Péter volt felesége, Varga Judit ex-igazságügyi miniszter ugyanis ősz óta a Vertán-féle Tigránál dolgozik, Magyar ex-barátnője, Vogel Evelin pedig egy másik Vertán-cég lakásában lakik. A DÁP-appot fejlesztő Fornax tulajdonosa a kormányplakátokról elhíresült Balásy Gyula féltestvére, Balásy Bulcsú. — forrás

Ezen a héten a banki rendszer országos szinten hibázott, dupla terheléssel sújtva ügyfeleket – mintha egy rossz tréfa lenne, csak éppen a családok pénzével játszott. Mint kiderült a hibát az Országos Fizetési Szolgáltató (OFSZ) hibás adatbázisa okozta, amit a bankok automatikusan beolvastak.

Döbbenet, ez a szó írja le leginkább mit éreztem, amikor rákerestem a cégjegyzékben az eddig általam ismeretlenül csengő Országos Fizetési Szolgáltató -ra. Érdekelt, hiszen más szereplők mellett, egy ország bankrendszerére van kihatással —állítólag. Kiderült, hogy egyedüli tulajdonosa az A.P.R.M. Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. Tehát folytattam a kiváncsiskodást és jött az a bizonyos döbbenet: a vagyonkezelő cégnek is egyetlen tulajdonosa van, egy magánszemély, az országos és Mastercard és Visa tagságga alapján a nemzetközi bankrendszer kifizetéseire is akár jelentős hatással bíró cég alaptőkéje mindösszesen csak 3 millió forint:

Tulajdonosa, az egyszemélyi ügyvezető: dr. Feith Zoltán Tamás

Csupán néhány nappal később az EESZT (elektronikus egészségügyi rendszer) bénult meg: nem lehetett e-receptet felírni, kiváltani, és az egészségügyi dolgozók próbálták a lehetetlent – kis tulzással: számítógép nélkül gyógyítani a 21. században.

És ezek csak a látványos esetek. Ott vannak a háttérben a népszavazási, konzultációs és választási adatbázisok, amelyek sötét gyanút ébresztenek: vajon mennyire vannak biztonságban az adatok, és mennyire szolgálnak politikai célokat?

A központosított digitális állam illúziója

Az állami tulajdonú NISZ Zrt. a Virtuális kormányablak – DIMOP_Plusz-1.3.3-23-2024-00001 – projekt keretében éppen 12,4 milliárd forintot emészt fel. Mottója: „Közösen építjük a digitális államot.”
Szép mondat – csak éppen a „közösen” részben nem feltétlenül látszik ott az állampolgár prioritása, legfeljebb mint adatforrás. A fejlesztéseket végző Idomsoft Zrt. feladata, hogy a DÁP-tól az Ügyfélkapuig mindent gördülékennyé tegyen. De mi történik, ha ez a „minden” egyetlen hibaponton keresztül omlik össze? Nos, pontosan azt láttuk: a hiba nemcsak a gépben van, hanem sokszor a koncepcióban is.

Ez nem egyszerű informatikai gond: ez rendszerszintű kockázat. Ha az állampolgárok digitalizálása az alap, és az alap is és a rendszer is instabil, akkor az egész ház veszélyben van – bankostul, egészségügyestül, közigazgatásostul.

A 2026-os választások talán kormányváltást, esetleg azzal együtt –vagy anélkül– tovább javuló szemléletváltást is hoznak a digitalizáció kezelésében.

Én minden bizonnyal szorgalmaznám a természet- és környezetvédelemi mellet egy egyfajta digitális minisztérium, de legalább a valóban hatékony szakhatóság felállítását.

Nem újkeletű a probléma:

A 2018-as országgyűlési választások idején a valasztas.hu oldal komoly technológiai kihívásokkal szembesült, amelyek látványosan megmutatkoztak a választás napján. Április 8-án, a választás reggelén összeomlott az újonnan fejlesztett weboldal, amely a választási eredményeket és részvételi adatokat lett volna hivatott megjeleníteni. A leállás után az NVI kénytelen volt visszaállni a régi verzióra, kevéssel reggel 9 óra után. Bár az NVI akkori elnöke, Pálffy Ilona szerint az új szoftver „csak” 15–20 millió forintba került, a hivatalos szerződések szerint: A Webtown Informatikai Kft. 50,7 millió forintért végezte el a fejlesztést. Zalaszám Informatika 95,2 millió forintért vállalta a minőségbiztosítást és próbák lebonyolítását. A Liferay CMS licencek és támogatások beszerzése 115,5 millió forintba került. A pontos okot sosem sikerült egyértelműen megállapítani. Az NVI szerint nem a választási rendszer omlott össze, hanem csak az új weboldallal volt probléma. A portál fejlesztése során nem volt megfelelően tesztelve a terheléses környezet, így a nagy forgalom alatt nem tudta kiszolgálni a felhasználókat.

Ez a hét évvel korábbi eset jól példázza, milyen kritikus szerepe van a technológiai stabilitásnak és a transzparens fejlesztési folyamatoknak a demokratikus intézmények működésében. Véleményem szerint e téren nem előrementünk, de remélem azért hátra sem.