Az Amerikai Szívszövetség (American Heart Association, AHA) új tudományos állásfoglalása sokakat megnyugtathat, akik aggódnak amiatt, hogy túl sokat kávéznak. Az AHA szakértői munkacsoportja a legfrissebb egészségügyi adatokra támaszkodva, illetve számos korábbi vizsgálat eredményeit áttekintve megvizsgálta, hogyan hat a koffein a vérnyomásra, a koleszterinszintre, valamint az anyagcsere- és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára. Arra jutottak, hogy a legtöbb felnőttnek a napi 400 milligrammot meg nem haladó koffeinbevitel, vagyis nagyjából napi három-öt csésze kávé teljesen biztonságos, nem növeli a szív- és érrendszeri kockázatot, sőt akár jótékony hatású is lehet.

Fontos azonban, hogy a tejszín, a cukor, az édesítőszerek vagy az ízesített szirupok hozzáadása máris semmissé teheti az előnyöket, és a kutatók külön kitértek arra, hogy az energiaitalokra a magas koffein- és hozzáadottcukor-tartalmuk miatt már nem vonatkozik az ajánlás – a kávé és a tea ugyanis a koffein mellett védő hatású antioxidánsokat és egyéb jótékony vegyületeket is tartalmaz.

Az áttekintés összetett, de összességében kedvező képet fest az egyes betegségekről a koffeinbevitel tekintetében. A magas vérnyomással élőknél például tovább emelte a vérnyomást, míg az optimális vérnyomásúak körében a napi egy-három csésze kávé magasabb kockázattal járt a magas vérnyomás kialakulására – a napi háromnál több csésze viszont mintha csökkentette volna ezt a kockázatot. A koffein forrása itt sem volt mindegy: az energiaitalok emelkedett vérnyomással jártak együtt, míg a kávé láthatóan csökkentette azt. A szerzők e különbséget a koffeinkoncentráció eltéréseinek és más bioaktív vegyületeknek tulajdonítják, mint amilyen az energiaitalokban lévő taurin és a kávéban található klorogénsav.

Az előnyök a 2-es típusú cukorbetegség esetében voltak a legszembetűnőbbek: a rendszeres kávéfogyasztás következetesen alacsonyabb kockázattal járt együtt – az egyik vizsgálat 27 százalékkal alacsonyabb kockázatot talált a napi három vagy több csészét fogyasztó nőknél a tartózkodókhoz képest, egy másik pedig 30 százalékos csökkenést a napi öt csészét fogyasztóknál.

A vizsgálatok alapján a kávé a szívet és az agyat is védheti. Harminc kutatás metaanalízise kimutatta, hogy a napi 3,5 csészéig terjedő fogyasztás a koszorúér-betegség mintegy 10 százalékkal alacsonyabb kockázatával jár együtt, a brit UK Biobank adatai pedig a napi két-három csészét jelölték meg ideálisnak, és az előnyöket napi öt csészéig bezárólag figyelték meg. Ennek a védő hatásnak egy része azonban nem a koffeinből, hanem más molekulákból eredhet. A sztrók esetében az egyik vizsgálat szerint a napi három-négy csésze 21 százalékkal csökkentette a kockázatot.

Az AHA szerint tehát egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a koffein mértékkel fogyasztva nem káros, a kávé pedig kifejezetten csökkentheti a koszorúér-betegség, a sztrók, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy további vizsgálatokra van szükség a koffein hatásainak a kávé egyéb vegyületeitől való elkülönítéséhez, a kávén kívüli források vizsgálatához, valamint annak megértéséhez, hogy a hatások miként különböznek a magas vérnyomással és más betegségekkel élőknél.

Forrás