„Egy reggel arra ébredtem, hogy jött vagy harminc e-mailem ugyanattól a közösségtől, ugyanarról a problémáról – az adatközpontokról” – idézi Erin Brockovich környezetvédő és civil jogi aktivistát a Newsweek. Brockovich, akiről 2000-ben film is készült Julia Roberts főszereplésével, ezután elkezdte kutatni az AI-adatközpontokat, illetve az ilyen központok létesítését célzó projekteket. Mivel számos kérdésére nem kapott választ, létrehozott egy bejelentő oldalt, amely alapján térképre viszi a helyi lakosság által problémásnak tartott adatközpont-fejlesztéseket.

A weboldalra bárki küldhet bejelentést működő, tervezett vagy építés alatt álló, mesterséges intelligenciára specializálódott adatközpontokról. Brockovich szerint hamar egyértelművé vált, hogy az aggodalmak messze túlmutatnak néhány elszigetelt eseten. „Miután közzétettem a térképet, az első 72 órában kétszer omlott össze a rendszer. A harmadik napon rádöbbentem, hogy te jó ég, itt nem csupán egyetlen városról, egyetlen vízadó rétegről és egy szem adatközpontról van szó – ez az egész országot érinti” – mondja.

Az év elején indult projekt gyorsan növekszik, Brockovich szerint a térkép jelenleg több mint nyolcezer helyszínt tartalmaz, valamint több tucat működő, tervezett és építés alatt álló, AI- adatközpontot mutat az Egyesült Államok legkülönbözőbb különböző részeiről.

A bejelentések pedig azokat az aggodalmakat tükrözik, amelyek az efféle központokat övezik, ezek pedig leginkább a környezeti terheléssel hozhatók összefüggésbe. A működéshez hatalmas mennyiségű villamos energiára, a hűtés miatt rengeteg vízre van szükség, de érkeznek panaszok a zajterheléssel, a földhasználattal, a helyi infrastruktúrára gyakorolt hatásokkal kapcsolatban is. A leggyakrabban jelzett problémák a vízfogyasztás, az energiaigény, az elektronikai hulladékok keletkezése és a településtervezéssel kapcsolatos kérdések.

Az aktivista szerint a weboldalra elsősorban az átláthatóság miatt van szükség. Mint mondta, az emberek arról számolnak be, hogy az adatközpontok építéséről a helyi önkormányzatok nem tájékoztatják a környéken élőket, a projektekről nem zajlik lényegi egyeztetés. Egyes közösségekben titoktartási megállapodások is korlátozzák a nyilvánosság tájékoztatását. Ezzel együtt nem minden közösség ellenzi ezeket a beruházásokat, hiszen a fejlesztők és az iparág képviselői az új létesítmények gazdasági előnyeit, például az építkezésekből származó bevételeket, a növekvő adóbevételeket és a technológiai beruházásokat hangsúlyozzák.

Erin Brockovich akkor tett szert nemzetközi ismertségre, amikor kulcsszerepet játszott annak az 1993 és -96 között zajlott pernek az előkészítésében, amely a Pacific Gas & Electric (PG&E) ellen indult a talajvíz szennyezése miatt Kaliforniában. A PG&E 1996-ban 333 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött a károsultakkal, ami akkor az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű kártérítése volt egy közvetlen polgári kereset nyomán.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás