Augusztus 31-ig nyújtja be a Pénzügyminisztérium a 2026-os költségvetés módosítását, amire azért van szükség, hogy „a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét”. Ez a PM friss közleményéből derül ki.

A módosítástervezetet már egy hete, augusztus 17-én átadták véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak.

Az idei költségvetést 2025 kora nyarán fogadta el a fideszes parlament, 3,7 százalékos hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium kormányváltás után, júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát.

„A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak”

– írja a friss közlemény.

A PM szerint néhány hónap alatt érdemben sikerült javítaniuk az örökölt költségvetési helyzeten. Az uniós pénzek újraindításáról kötött megállapodás a közlemény szerint GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁK) átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. Az állampapírpiaci hozamok csökkenése további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. A júliusi költségvetési leltár ezek miatt számolt 7,5 százalékos várható hiánnyal.

A most benyújtandó módosított költségvetésben is ez a 7,5 százalékos hiány szerepel. „Ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését” – fogalmaz a PM közleménye, hozzátéve, hogy „ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani”.

A PM szerint ugyanakkor a fordulatot jelzi, hogy „miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki.” A tárca úgy véli, hogy „ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban”.

A most benyújtandó módosítás „mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak észszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.”

További, a takarékosabb állami működést célzó lépések „ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban”. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Azzal kalkulálnak, hogy így összesen 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósíthatnak meg.

Az aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

Bár a kormány a közleményben is rögzítette, hogy „elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett”, az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. Ennek oka a közlemény szerint az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP.

Forrás