A Tisza kezdeményezésére elnapolták a Független Közmédia Testület három tagjelöltjének meghallgatását – számol be a Telex tudósítása az Országgyűlés Művelődési Bizottságának kedd reggeli üléséről. Eredetileg a Független Közmédia Testület Közszolgálati Tanács által javasolt tagjainak meghallgatása és jelölése lett volna napirenden, azonban Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád meghallgatása elmaradt.

A Tisza Párt képviselője, Rápli Róbert az ülés tervezett megkezdése előtt javasolta, hogy ne fogadják el a napirendet, mert – mondta – olyan kritikus leveleket kaptak szakmai szervezetektől a szavazás menetéről, ami a szakmai diskurzus kiszélesítését indokolja. Rápli azzal érvelt, hogy hosszú távra terveznek, és nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni. Hozzátette, hogy a Tisza Párt szakmai és társadalmi egyeztetést ígért, ez a kiválasztási folyamat pedig nem felelt meg ennek az ígéretnek. Azt kérte, hogy találják meg a módját, hogy a szakmai szempontok érvényesülhessenek.

A napirend elfogadását csak egy képviselő támogatta, hét ellenezte, hárman tartózkodtak, így a keddi ülést napirend hiányában nem tudták megtartani.

Ezután a Telex tudósítása szerint egy zárt ajtós megbeszélést folytattak a bizottsági tagok és a három jelölt, Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád. Ők hárman egy idő után kijöttek a teremből, és nem kívántak nyilatkozni. „Először szeretnénk értelmezni, hogy mi történt” – mondta röviden Kollár Árpád.

A közmédia teljes átalakításának lényegi része, hogy felette a tulajdonosi jogokat egy újonnan felállított testület, a Független Közmédia Testület fogja gyakorolni. Ez a kilenctagú testület áll majd tehát az új közmédia felett, melybe az erről szóló júniusi döntés szerint három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölhetnek, három tagra pedig a médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést.

Az már előzetesen is tudható volt, hogy a három szakmai jelölt különösen fontos lesz, hiszen a paritásos pártdelegáltak mellett nekik kellene elvileg garantálni a valódi szakmai kontrollt az új közmédia felett. Ebben ezért a szakmai jelölések kulcsfontosságúak lennének – a jelölési folyamat azonban több szempontból is ellentmondásos volt.

Előzetesen ugyan több médiaszakmai szervezet is jelölhetett, de ezeket a jelöltjelölteket szerdán egy, még a választások előttről örökölt szervezet, a Közszolgálati Tanács rangsorolhatta – egy olyan testület, melynek a 12 aktív tagja közül négyet történelmi egyházak, másokat pedig olyan szervezetek delegálhattak, mint a Magyar Rektori Konferencia, a MOB, a Művészeti Akadémia vagy éppen a Kisvárosok Szövetsége és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. Releváns médiaszakmai vagy piaci szereplők nem igazán vannak köztük, de a törvény szerint mégis ők dönthették el, kik kerüljenek kulcspozícióba az új közmédia felett.

A legtöbb voksot Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus-médiakutató, valamint egy költő, Kollár Árpád kapta. Eddig úgy tűnt, ők fognak bekerülni a Független Közmédia Tanácsba, nekik kellene gyakorolniuk a tulajdonosi jogokat a sok tízmilliárdos költségvetésű közmédia felett. Közülük Bayer és Sükösd elismert médiaszakember inkább az akadémiai oldalról, Kollár pedig irodalmár, aki 2011-től a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumának a kurátora, médiához idáig nem sok köze volt. Nagy szervezetnél szakmai vezetői tapasztalattal egyikük sem bír.

Hogy a közmédia átalakításánál milyen problémás kérdésekkel szembesül a Tisza, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszan.

(A 444 kiadója, a Magyar Jeti Zrt. képviselője útján több sajtószakmai szervezet tagjaként is – MLE, MFE, MRSZ – részt vett a jelölési folyamatban; e szervezetek a kiválasztási eljárás lényegi elemeit előzetesen és utólag is kifogásolták, az eljárás módosításait és a folyamat korrigált megismétlését kezdeményezték)

Forrás