Az agyi implantátumokkal ellátott kiborgrovatokat nemcsak a katasztrófák után a külvilágtól elzárt bajbajutottak felderítésére, hanem életmentő gyógyszerek odajuttatására és injekciók beadására is alkalmazhatják a mentőcsapatok – írja a Reuters. A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói a világ legnehezebb súlyú, akár 8,5 centiméteresre is megnövő észak-queenslandi óriás ásócsótányokat szerelték fel elektródákkal és mikrochipekkel, majd fecskendőhengereket és kamerákat erősítettek rájuk. A sci-fibe illő eljáráshoz „először elaltatjuk a rovart, mozdulatlanná tesszük, hogy biztosítsuk, hogy a beültetés folyamata során semmit ne érezzen” – mondta Thang Vo-Doan biorobotikai mérnök, a tanulmány társszerzője a Reutersnek.

A valódi csótányokat nem érte meg robot rovarokkal pótolni, ugyanis a mozgékonyságukat és az ellenálló képességüket egyik mesterségesen gyártott hasonmásuk sem tudta felülmúlni, ráadásul jóval gazdaságosabb is élő állatokat alkalmazni a kutatók szerint. Az Advanced Scienceben megjelent tanulmány szerint a tesztállatok a kísérletben száz százalékos arányban elérték el a célpontjukat, 72 százalékos sikerességgel juttatták be a gyógyszert, és amikor az állatok a cél 15 centiméteres körzetébe jutottak, az injektálás sikeressége a 95 százalékot is elérte. A kutatók szilikon célpontokat és sertésbőrt alkalmaztak a kísérlethez: egy küldetéshez két kiborgcsótányt vetettek be, míg az egyiket kamerával szerelték fel egyfajta felderítő szerepet kapva, addig a másik a távolról irányítható gyógyszereket szállította.

„Miután beültettünk egy elektródát a rovarba, egy kis elektromos jelet alkalmazhatunk az idegrendszer aktiválására vagy stimulálására, így az reagálni tud a parancsunkra” – magyarázta Thang Vo-Doan az eljárás mechanizmusát a Reutersnek. A tanulmány szerint ez az eljárás a földrengések, vagy azokhoz hasonló katasztrófák áldozatainak életmentésében fontos szerepet kaphatnak, ugyanis a távolról vezérelt „paraborgoknak”elnevezett kiborgcsótányok hatékonyan tudnák életveszélybe került emberek állapotát stabilizálni. Ugyanakkor a kutatók figyelmeztettek a tanulmányban, hogy további kutatásokra van szükség a katasztrófa sújtotta területek valódi kihívásainak felmérésére, például az összeomlott épületekben történő jelvesztésre és az injekciók beadásának biztonságosságára fel kell készíteniük az állatokat.

2024 tavaszán számoltunk be arról, hogy Hirotaka Szato, a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatója és kollégái invazív beavatkozás és az állatok sérülése nélkül hoztak létre irányítható csótánykiborgokat, amelyek nemcsak pár percig, hanem akár napokig bevethetők maradnak. Szato és kollégái madagaszkári bütykös csótányokat (Gromphadorhina portentosa) tettek irányíthatóvá a parányi számítógépből, akkumulátorból és antennából álló „hátizsákokkal”. Pár hete pedig megírtuk azt is, hogy a kutatók elkészültek azzal a direkt csótánykiborgoknak fejlesztett „búvárruhával”, amelyekkel azok alkalmassá váltak a katasztrófák vízzel elárasztott területein történő bevetésre is.

Forrás