Meglepő folyamat játszodott le az Antarktiszon 2021 és 2023 között: a kontinens keleti részén olyan mértékű jégtömeg-gyarapodás zajlott, ami átmenetileg lelassította az antarktiszi jégtakaró teljes tömegvesztését. A különös jelenséget több szakértő is próbálta megmagyarázni, most egy magyar kutató, Topál Dániel közreműködésével készült tanulmány választ találhatott a rejtélyre.

A rangos Nature folyóirat címlapjára került kutatás szerint a folyamat hátterében egy több ezer kilométerre fekvő trópusi óceáni térség szokatlanul tartós felmelegedése és az általa elindított légköri folyamatok álltak – derül ki a HUN-REN közleményéből. A kirívó melegedést a Csendes-óceán nyugati része és az Indiai-óceán keleti része közötti óceáni régióban, az úgynevezett „warm pool” területén figyelték meg, ahol a felszíni hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 28 Celsius-fokot.

A térség felmelegedése úgynevezett légköri Rossby-hullámokat indított el, vagyis magas és alacsony nyomású légköri képződmények váltakozó sorozatát, majd magasnyomású anomália kialakulásához vezetett a Kelet-Antarktisz felett. Ez a szubtrópusi területekről érkező nedvességgel és a helyi topográfiai viszonyokkal együtt megnövekedett csapadékmennyiséget, azaz havazást eredményezett, ezzel növelte a jégtakaró tömegét.

A Kelet-Antarktiszról származó jégmagok és klímamodell-szimulációk elemzése arra utal, hogy ez a két távoli térség éghajlati változásait összekapcsoló jelenség körülbelül tízévente egyszer fordulhat elő. A jégtakaró tömegének növekedése ezért valószínűleg csak átmeneti.

Topál Dániel szerint ez a felfedezés azért is jelentős, mert segít jobban megérteni azokat a légköri mechanizmusokat, amelyek nemcsak az Antarktiszon, hanem Európában is befolyásolhatják az időjárási eseményeket.

A trópusi változások ujjlenyomatai a légkördinamikán keresztül az északi félteke éghajlati változásaiban is megmutatkoznak, és most azon is dolgozunk, hogy az európai időjárási szélsőségek mechanizmusait pontosabban leírjuk. A globális éghajlati folyamatok kutatása tehát nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a regionális éghajlati változásokat, mint például az aszályos nyarakat is, megértsük

– fogalmazott a kutató.

További magyar vonatkozású tudományos eredményekről alábbi cikkeinkben írtunk:

• Megtalálták Nyénye, az elveszett középkori magyar település maradványait
• Magyar kutatóról neveztek el egy új állatfajt
• Magyarázatot találtak a részecskefizika egyik legnagyobb rejtélyére
• Olyan kapcsolót találtak, ami leállítja a tumorok növekedését
• Magyar kutatók dolgoznak a világ legnagyobb digitális fényképezőgépével

The post Magyarázatot találtak egy különös antarktiszi jelenségre first appeared on 24.hu.

Forrás