„Kisebbfajta csoda, hogy megmaradt” – mondta Peter Trebsche, az Innsbrucki Egyetem régésze arról a leletről, amire még 2019-ben bukkantak a Duna medrében, az ausztriai Deinham közelében. A mederben 500 vasöntvény lapult, és bár egyéb maradványokat nem találtak a folyóban, a régészek valószínűnek tartják, hogy egy áruszállító hajó süllyedhetett el ott, az hagyta maga mögött a csaknem egy tonnányi fémet. Mivel az öntvények mederkotráskor kerültek elő, könnyen lehet, hogy az esetleges hajómaradványok megsemmisültek. A lelet elemzéséről szóló tanulmány hétfőn jelent meg az Antiquity régészeti szaklapban.

A régészek szerint a szállítmány az időszámításunk előtti harmadik-második században kerülhetett a folyóba, és egy vagyont érhetett – az értéke ma sem elhanyagolható, ugyanis ez az eddigi legnagyobb hasonló lelet Európában. A mederből 193 teljes és 307 részben fennmaradt öntvény került elő, amiből Trebsche szerint nagyjából 500 kardot készíthettek volna, ha a szállítmány célba ért volna – vagy, ha a békésebb felhasználását nézzük, körülbelül 8000 szög.

Egy vagyont ért

Bár előfordult, hogy a La Téne-kultúra tagjai áldozati céllal dobtak fémtárgyakat a folyóba, a kutatók szerint valószínűtlen, hogy az egy tonnányi vasat az isteneknek szánták volna. Bár a fém pontos forrása ismeretlen, a régészek valószínűnek tartják, hogy a Duna egy feljebb lévő szakaszánál bányászhatták és formázhatták. Az egyik lehetséges eredet Manchingra utal, a kelta erődítmény (oppidum) nagyjából 200 kilométerrel feljebb, a mai Németország területén fekszik, és az ottani híres aranylelet mellett hasonló öntvényeket is találtak az ásatások során.

És ha már Manchingnál tartunk: Trebsche szerint a szállítmány értéke nagyjából megegyezhetett az ottani aranylelet értékével, ami azt jelenti, hogy egy tonna vasért nagyjából 3,7 kilónyi aranyat fizethettek. A lelet jól mutatja, hogy milyen komoly bányászat és kereskedelem zajlott a vaskori Európában.

Forrás