A középkori Kínában a jószágtolvajoknak levágták az orrát – ez súlyosabb büntetésnek számított, mint a tetoválás, de enyhébbnek, mint a láb levágása, a kasztráció vagy a halálbüntetés. Mivel Kína már akkor is nagy volt, lovat vagy más háziállatot lopni meg nem tűnik olyan nagy ritkaságnak, az ember arra számítana, hogy a 14. században az országot járva előbb-utóbb összefuthatott volna legalább néhány orr nélküli emberrel, de a régészek mindezidáig egyetlen olyan csontvázat sem találtak az időszakból, ami magán hordozta volna ennek a beavatkozásnak a nyomait, pedig egyes beszámolók szerint voltak olyan időszakok, amikor hegyekben álltak a tolvajokról levágott orrok.

Egészen mostanáig: egy 2019-es feltáráson egy nő holttestére bukkantak, akinek az orrát eltávolították, a csonton látható nyomok tanúsága szerint túlélte a beavatkozást, és csak később halt meg – amikor is bűnözőként, arccal a föld felé temették el. Ahogy erre a kutatók is felhívják a figyelmet, a helyzet persze nem ennyire egyszerű: több oka is lehetett a szokatlan temetkezésnek, és bár Kínában korábban széles körben elterjedt ez a gyakorlat, és nem is számított büntetésnek, idővel egyre inkább a szokatlan körülmények között elhunytakat és a bűnözőket temették el így.

Levágták, begyógyult

A középkori Szancseüan temető feltárásakor összesen 213 sírt találtak, ezek közül csak ebben az egyben figyelték meg, hogy arccal lefelé temettek volna el valakit. A koponya és a csípőcsontok alapján a nő a halálakor 40-45 éves lehetett, és a Jüan időszak vége, illetve a Ming időszak eleje között, 1298 és 1404 között hunyhatott el. A koponyán nem voltak más sérülések, az elülső fogak pedig érintetlenek voltak: a maradványok alapján egyértelmű volt, hogy kizárólag az orrot távolították el.

A hegesedés alapján a beavatkozás után ellátták a sérülést, a nő pedig túl is élte a büntetést: az orra eltávolítása után még éveken át életben volt. Hogy pontosan mit követhetett el, és miért rótták ki rá a jelek szerint nem túl elterjedtnek számító büntetést, azt nem lehet tudni – a csontok elemzése alapján csak annyit, hogy kevés fehérjét és sok kását fogyasztott, így valószínű, hogy nem a társadalom elitjéből került ki.

A nyomok alapján valószínű, hogy a nő az orr levágása és a halála közötti időszakban műorrot viselt, erre utalnak a seb körüli csontokon látható nyomok is, amelyek azt mutatják, hogy gyógyulás közben valamilyen idegen tárgy volt jelen a sebben. Quian Wang fogorvosprofesszor, a tanulmány egyik szerzője szerint ez arra utal, hogy a büntetése után megpróbált visszailleszkedni a társadalomba, a jelek szerint sikertelenül: a kutató az abban, hogy arccal lefelé temették el, ebben az esetben annak a bizonyítékát látja, hogy kirekesztettként halt meg.

Forrás