Az íz érzékeléséért nemcsak az ízlelőbimbók felelősek – az élmény az agyban jön létre, amit jól mutat a Koppenhágai Egyetem egy nemrégiben végzett kutatása is, amelyben 28 önkéntes agyi aktivitását vizsgálták fMRI-készülékekkel.

A résztvevők a készülékben több élménynek voltak kitéve: hol édes, hol savanyú ízmintákat kaptak, hol mindkettőt. Az is előfordult, hogy nem kaptak semmit, miközben hol szólt a zene, hol nem. A kutatók mindeközben az agyi véráramot figyelve következtettek arra, hogy az önkénteseket milyen intenzív élmények érik.

Alberte Baggesgaard Seeberg, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány vezető szerzője szerint ez azért is volt jó módszer, mert bár korábbi kutatások is foglalkoztak a két érzékszerv kapcsolatával, ezek leginkább önbevalláson alapultak. Most független módszerekkel is sikerült megerősíteni például azt a gyanút, hogy az édes ízt harmonikus zenével együtt az ember sokkal intenzívebben érzékeli, mint zene nélkül.

Segíthet az étvágytalanságon

Sőt, nem csak az édeset: az önkéntesek ízlelésért felelős agyi területei az édes és a savanyú íz érzékelése közben is erősebb aktivitást mutattak zenével együtt, mint zene nélkül. Janice Wang, a tanulmány társszerzője, sommelier és étkezéspszichológus szerint ez jól mutatja azt is, hogy az ízérzékelés több érzékszerv együtteséből tevődik össze az agyban – és ennek az ízlés megértésén túl még gyakorlati haszna is lehet.

Seeberg szerint a mostani felfedezések több területen is hasznosak lehetnek: a kórházakban és a közétkeztetésben anélkül javíthatják az ízélményt, hogy az étel összetételén változtatni kellene, de Seeberg szerint az étvágytalanokon is segíthet a zene – ami ráadásul gyakorlatilag ingyen van. A kutatók azt tervezik, hogy a jövőben nagyobb mintán is megismételhetik a kísérletet, így többet is megtudhatnak majd arról, hogy a kor, a nem és a kulturális háttér mennyiben befolyásolják az ízérzékelést.

Forrás