Az amerikai félidős választások egyik leginkább figyelt állama Texas mellett Michigan volt, ahol a demokraták szenátorjelöltje a párt progresszív szárnyához tartozó Abdul El-Sayed volt.

A leginkább kiélezett csatatérállamnak bizonyuló államban különösen kemény kampány ment, aminek még a végére is jutott csavar, amikor El-Sayed demokrata kihívója, az előválasztáson végül alulmaradó Haley Stevens az utolsó napokban átállt a republikánus jelölt oldalára.

El-Sayed a szenátus történetének első muszlim tagja lesz, a kampány során a republikánusok rendszeresen antiszemitizmussal vádolták, elsősorban azért, mert a leendő szenátor rendkívül heves kritikusa Izrael állam külpolitikájának. Trump többször nevezte őt egyenesen dzsihádistának, de ez se számított, felmérések szerint az állam zsidó lakosainak többsége őt támogatta a választáson.

A kampány során El-Sayed rendkívül tehetséges szónoknak és vitázónak bizonyult, gyakran a fiatal Barack Obamához hasonlították, és Obama amúgy személyesen támogatta meg a kampányát Detroitban. Ahogy kampányolt vele Alexandria Ocasio-Cortez és kiállt mellette Bernie Sanders is.

El-Sayed elsősorban baloldali üzenetekkel, igazságosabb és méltányosabb társadalom üzenetével kampányolt, többek között a társadalombiztosítás kiterjesztését ígérve, és közben mindent megtett azért, hogy állambeli riválisát, Mike Rogerst minél jobban összekösse Trump személyével, illetve az iráni háborúval és az azt kísérő áremelkedésekkel.

A kampány végére súlyosbodtak a republikánus támadások, El-Sayed hitét és családját is támadták, Rogers pedig a tévévita során megkérdőjelezte, hogy a politikus egyáltalán mennyire hűséges az Egyesült Államokhoz.

A New York Times megjegyzi, hogy El-Sayed nagy ambíciókkal érkezik a szenátusba, ahol mind a társadalombiztosítás, mind az Izraellel kapcsolatos viszony terén alakítani akarja majd a demokraták politikáját.

Az idei választás az állam történetének legdrágább választása volt, 278 millió dollár ment el hirdetésekre. El-Sayednél már az előválasztási riválisa is többet költött, akit Izrael-párti szervezetek támogattak, ahogy aztán Rogers is többet költött nála.

Forrás