Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely alapján a kisebb kárt okozó falfirkálás is bűncselekménynek minősült, függetlenül attól, hogy a felirat milyen üzenetet hordozott, számolt be a hvg.hu.

A korábbi határozatot Polt Péter akkori legfőbb ügyész kezdeményezésére, Varga Zs. András kúriai elnök vezetésével hozták meg 2022-ben. A Kúria kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel mások tulajdonának megrongálására. A falfirka pedig nemcsak falra kerülhet: rongálásnak minősülhet az is, ha valaki például egy villamosmegálló üvegére, egy üzlet redőnyére, egy köztéri padra vagy egy reklámtáblára fest vagy ír valamit. A bíróság szerint ebből a szempontból mindegy, hogy mi kerül az adott felületre, és milyen céllal: önmagában a felirat vagy ábra elhelyezése is megalapozhatja a rongálás súlyosabban büntetendő esetét.

Az sem mentesít a büntetőjogi felelősség alól, ha valaki politikai véleményét akarja így kifejezni, mert a tulajdonos jogait ebben az esetben is tiszteletben kell tartani. A Kúria megfogalmazása szerint „alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat”, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig nem jelent általános mentességet a büntetőjogi felelősség alól. Ez a jogértelmezés 2022-től kötelezővé vált a bíróságok számára.

A 2022-es döntés ellen 2023-ban az összes akkori ellenzéki parlamenti párt (DK, MSZP, Jobbik, Momentum, LMP, Párbeszéd) tett alkotmányjogi panaszt, az viszont csak mostanra került az Alkotmánybíróság elé. Az akkori ellenzék érvelése szerint a falfirkák politikai véleménynyilvánítás eszközei is lehetnek.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel mások tulajdonának megrongálására, de ez fordítva is igaz: a tulajdon védelme sem élvezhet minden esetben elsőbbséget a véleménynyilvánítás szabadságával szemben.

A bíróságoknak ezért azt is vizsgálniuk kell, hogy egy falfirka milyen üzenetet hordoz, és annak elhelyezése a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe tartozik-e. A Kúria korábbi jogegységi határozata azonban kizárta ennek mérlegelését: a bírák nem vehették figyelembe, hogy mit és milyen céllal festettek vagy írtak fel egy felületre, csak azt, hogy történt-e rongálás. Az Alkotmánybíróság szerint ez ellentétes az alkotmányos alapjogok védelmével, mert nem teszi lehetővé, hogy a bíróságok az egyes ügyek körülményeit mérlegelve döntsenek a tulajdonhoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti konfliktusról.

Forrás