Átment néhány fontos kozmológiai teszten az a modell, amely szerint az univerzum az elfogadottnál majdnem kétszer idősebb, 26,7 milliárd éves, és nincs szükség benne sem sötét anyagra, sem sötét energiára, állítja az Ottawai Egyetem közleménye. A CCC+TL nevű modellt Rajendra Gupta, az egyetem fizikai tanszékének professzora dolgozta ki, a mostani vizsgálatokat Nikolaosz Szamarasz görög posztdoktori kutatóval végezte. A rövidítés két ötletet takar: az egyik szerint a természeti állandók (például a kölcsönhatások erősségét megadó csatolási állandók) változnak az idővel, a másik az úgynevezett fáradt fény hipotézis, amely szerint a fény hosszú út során fokozatosan energiát veszít. Gupta szerint az, amit ma sötét anyagnak és sötét energiának tulajdonítunk, valójában a változó állandókból következik.

A Universe című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a modell ugyanazokat az arányokat adja az ősrobbanás után keletkezett hidrogénre, héliumra és más könnyű elemekre, mint a standard modell, és összhangban van a galaxisok korából becsült tágulási ütemmel is. Egy másik tanulmányukban 175 galaxis forgását sikerült sötét anyag nélkül megmagyarázniuk. A modell legfőbb vonzereje viszont az, hogy megoldaná a James Webb űrtávcső által feladott rejtvényt: a távcső olyan korai galaxisokat talált, amelyek a standard modell szerint túl fejlettnek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen rövid idő állt rendelkezésükre a kialakulásra. Egy kétszer ennyi idős univerzum megoldaná ezt a problémát.

A szakma túlnyomó többsége ugyanakkor nem fogadja el a modellt, a fáradt fény ötletét például, amelyet Fritz Zwicky svájci csillagász vetett fel 1929-ben, a kozmológusok évtizedek óta megcáfoltnak tekintik. Szerintük ugyanis ha a fény útközben energiát veszítene, a távoli galaxisok képének elmosódottnak kellene látszania, és másképp kellene viselkedniük a távoli szupernóváknak is. A teszteket ráadásul maguk a modell megalkotói végezték, saját maguk által írt egyenletekkel, mert a bevett kozmológiai programkódok nem használhatók ehhez a modellhez.

Az eredmények egy része még nem ment át a szakmai lektoráláson: a szupernóvákról szóló tanulmány Gupta szerint bírálat alatt áll, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra vonatkozó tesztet pedig még nem publikálták. A modell egyik jóslata viszont hamarosan ellenőrizhető lesz: Gupta szerint a mainál jóval távolabb is kell lenniük galaxisoknak, és a James Webb űrtávcső GLIMPSE nevű programja épp ilyen távolságokban kutakodik majd. Ha végül talál ilyeneket, az kényes kérdéseket vetne fel a széles konszenzusnak örvendő standard modellel kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás