„Az év vége előtt szeretnénk ebben megállapodást elérni” – mondta Magyar Péter az ATV-nek adott interjújában arról a napi egymillió eurós bírságról, amelyet 2024 óta fizet Magyarország a menekültügyi és visszatérési szabályokról szóló 2020-as ítélet be nem tartása miatt.

„Tárgyalunk és dolgozunk az Európai Bizottsággal közösen, hogy megtaláljuk azt a jogszabályi megoldást, amellyel meg tud felelni Magyarország az uniós bíróság ítéletének, és egyben meg tudja tartani a déli határ védelmét” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ha az ügyben a tagállamok Magyarország mellé állnak, az erősítheti a kormány tárgyalási pozícióját is.

Ahogy a Magyar Helsinki Bizottság két éve írta, az Orbán-kormány még 2017-ben terjesztette ki az egész ország területére a visszakényszerítés jogintézményét. Ez azt jelenti, hogy bárki külföldit, aki nem szabályszerűen tartózkodik az országban, a rendőrség mindenféle vizsgálat és az egyéni körülményeire tekintet nélkül haladéktalanul Szerbiába kényszerít át – érkezzen Románián vagy reptéren keresztül, legyen bár gyermek, idős, beteg, terhes, kínzásáldozat az illető.

A magyar állam a fellebbezést vagy a jogi segítség igénybe vételét nem teszi lehetővé, amivel a Magyar Helsinki Bizottság szerint különösen a menedékkérőket sújtja. Ezekkel a jogszabályokkal a magyar állam kivonta magát az alkotmányos és uniós kötelezettsége alól, mely szerint a menedékkérőknek joguk van tisztességes menedékjogi eljárásra, az üldözötteknek pedig menedékjogra.

Ezért indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást a magyar állammal szemben, 2020 végén pedig az EUB ítéletben mondta ki, hogy az állam uniós jogot sért. A magyar kormányok azonban nem tartották be az ítéletet, folytatták a menedékkérők visszakényszerítését. Ezután fordul az Európai Bizottság az EUB-hoz, ami egyrészt kiszabott egy 200 millió eurós azonnali bírságot, másrészt napi 1 millió eurós bírságot rótt ki egészen addig, amíg a kormány meg nem szünteti a visszakényszerítést.

Forrás