Az egészségügy jövőjéről gondolkodva sokan azt képzeljük, hogy egyszer majd Dr. ChatGPT ül az orvosi székben: tökéletes diagnózist állít fel, kedvesen kiválasztja a megfelelő terápiát, a hálapénz szót pedig hírből sem ismeri. Csakhogy a most zajló technológiai átalakulás jóval kevésbé látványos; az egészségügyi adatok összekapcsolása és elemzése mégis alapjaiban változtatja meg az ismereteinket a betegségekről, kezelésekről és magáról az ellátásról.

Október 7-én jelentették be a European Cardiovascular Health Data and AI Network (CHAIN) programot. A 20 millió eurós uniós kezdeményezésben 20 ország 53 szervezete dolgozik azon, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát biztonságosan alkalmazni a klinikai gyakorlatban. A következő három évben 13 országban, hat alkalmazási területen tesztelnek AI-megoldásokat, kockázatbecslésre, betegségek korai felismerésére és döntéstámogatásra.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának alapfeltétele a jó minőségű egészségügyi adat, amelynek elemzése már AI nélkül is új felismerésekhez vezethet.

Mit tudhatunk meg egy egész ország betegeiről?

Az egészségügyi ellátás során keletkező óriási mennyiségű adatot megfelelően összekapcsolva és elemezve akár egy egész ország betegségeiről és ellátásáról is olyan összefüggések rajzolódhatnak ki, amelyek egy-egy rendelőből vagy kórházból nézve rejtve maradnak.

Erre Magyarországon is van kézzelfogható példa. A szívelégtelenség jelentős terhet ró az ellátórendszerre, a pontos helyzetről azonban csak adatelemzéssel alkotható átfogó kép. A Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca együttműködésében megvalósuló HF-EPI-HUN program a NEAK adatbázisára építve vizsgálja többek között a szívelégtelenség hazai előfordulását, halálozását, társbetegségeit és kezelését, valamint az ellátórendszerre gyakorolt hatását. Ha pontosabban látszik, hány betegről van szó, milyen betegutak jellemzőek, hol jelentkeznek a legnagyobb terhek és milyen eredménnyel működnek a kezelések, az elemzések segíthetik az ellátásszervezési és egészségpolitikai döntések meghozását.

A program első eredményeit már nemzetközi szakmai fórumon is bemutatták, az első publikáció pedig 2026 júniusában jelent meg a European Journal of Heart Failure folyóiratban. A kutatásról Prof. Dr. Sepp Róbert, a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának részlegvezető egyetemi tanára számol be a november 25-i Digital Health Summiton.

Az egészségügyi adatok az egyéni kockázatok feltérképezésében is egyre fontosabb szerepet kapnak. Az elhízás például nem pusztán testsúlykérdés: összetett anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatokkal jár. Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója azt mutatja be, hogyan segíthetik a digitális rizikótérképek, a biológiai életkor vizsgálata és az új terápiás lehetőségek az elhízás korszerű kezelését.

Hogyan válhat a rengeteg egészségügyi adat kézzelfogható előnnyé az ellátás során?

Ehhez az egészségügyi információknak a megfelelő helyen és időben rendelkezésre kell állniuk. A kezelőorvos könnyebben hozhat megalapozott döntést, ha átfogó képet kap a beteg korábbi vizsgálatairól és kezeléseiről, így a feleslegesen megismételt vizsgálatok is elkerülhetők lehetnek. Az összekapcsolt adatokra épülő AI pedig olyan összefüggéseket vagy kockázatokat ismerhet fel, amelyek a leletekből külön-külön nem feltétlenül derülnének ki.

Ehhez az IT-rendszereket össze kell kapcsolni, az adatokat értelmezhetővé és hozzáférhetővé kell tenni jogszerűen és biztonságosan. Az AI megbízhatósága ugyanis nem pusztán az algoritmuson múlik, hanem azon is, milyen adatokra és milyen infrastruktúrára épül.

Ezt a kevésbé látványos, de kulcsfontosságú réteget nevezi „digitális gerincnek” az InterSystems. Dr. Rami Riman, a vállalat EMEA-régióért felelős klinikai és üzletfejlesztési igazgatója a Digital Health Summiton azt mutatja be, miként alapozhatja meg egy egységes, megfelelően irányított egészségügyi adatinfrastruktúra az AI felelős alkalmazását.

Az orvoslátogatás sem marad ugyanolyan

A digitalizáció nemcsak az egészségügyi adatok felhasználását alakítja át, hanem azt is, hogyan jut el a naprakész szakmai tudás az orvosokhoz. A gyógyszeripar és az orvosok közötti hagyományos személyes kapcsolattartás mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az online vizitek és a digitális szakmai csatornák.

A Semmelweis Egyetem diabetológusa, Dr. Ferencz Viktória azt mutatja be előadásban, hogyan alakíthatják át az online vizitek az orvosokkal való szakmai együttműködést. A digitális találkozó ugyanis nem pusztán a személyes vizit online változata: új lehetőséget adhat a tartalmak elérésére, szemléltetésére és megosztására.

Innen indul a sci-fi egészségügye

A sci-fi egészségügye tehát nem a robotdoktorok megjelenésével kezdődik. Sokkal inkább azzal a ma zajló, kevésbé látványos technológiai átalakulással, amely megteremti a ma még elképesztőnek tűnő orvosi megoldások alapjait. A jövő egészségügye ugyanis elképzelhetetlen a jelen adatforradalma nélkül.

A hetedik, egészségügyi digitalizációval foglalkozó Digital Health Summit 2026. november 25-én lehetőséget kínál arra, hogy az innováció szereplői, az egészségügyi szakemberek és a döntéshozók ne csupán az új technológiák lehetőségeiről, hanem azok gyakorlati alkalmazásának feltételeiről is izgalmas párbeszédet folytassanak. A konferencián a szakmai és vállalati szereplők mellett magas rangú döntéshozók is részt vesznek. A felszólalók között szerepel Dr. Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára; Dr. Horváth Péter, PhD, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára; dr. Zolnay Judit, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdasági államtitkára; Bicskei László, a Tudományos és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára; valamint Dr. Kulja András európai parlamenti képviselő.

The post A sci-fik egészségügye már épül – csak nem ott, ahol keressük first appeared on 24.hu.

Forrás