
Milyen állapotban kellene lennie a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az euró bevezetése a növekedést is segítse? Erről rendeztek november 16-án egész napos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén arról volt szó, hogy milyen jegybanki és költségvetési döntések készíthetik elő a csatlakozást, mit jelentene a közös valuta a hazai vállalatoknak és bankoknak, és mit tanulhat Magyarország a szlovák euróbevezetésből.
A konferenciával egyéves szakmai munka indult el. Az MTA és a Magyar Bankszövetség közös projektjében szakértői csoportok vizsgálják, hogy milyen reformokra lenne szükség az euró bevezetéséhez, és hogyan lehetne úgy felkészülni a csatlakozásra, hogy az a magyar gazdaság versenyképességét is javítsa. Az eredményeket a tervek szerint 2027 novemberében egy nemzetközi konferencián mutatják be, majd kötetben is közreadják. Halmai Péter akadémikus szerint az eredmények az euróadaptáció tudományos előkészítését szolgálják.
Belépés előtt a belépésről is tárgyalni kell
A Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek magyarok 80 százaléka támogatta az euró bevezetését, de csak 22 százalékuk gondolta úgy, hogy az ország készen áll rá. Kurali szerint Magyarország jelenleg teljesíti a csatlakozás inflációs feltételét, az államadósságot azonban csökkenteni kell, a költségvetési hiányt pedig a GDP 3 százalékára kell leszorítani.
Az euró bevezetésének időzítése szerinte azon is múlik, mennyi ideig tart maga a belépés az euró előszobájaként működő ERM II rendszerbe. Ebben ugyanis legalább két évig kell részt vennie egy országnak, mielőtt bevezetheti az eurót, de már a csatlakozást is hosszú egyeztetés előzheti meg. Kurali Bulgária példáját hozta, amelynek még az ERM-II-be való belépésre is két évet kellett várnia. Az MNB a bolgár és a horvát csatlakozás menetét is tanulmányozta, hogy felmérje, milyen tárgyalásokra számíthat a jegybank és a pénzügyminisztérium. A forint átváltási árfolyamáról Kurali azt mondta, hogy a kiszámíthatóság fontosabb, mint maga az árfolyamszint.
A közös valuta nagy előnye lenne, hogy eltűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat és az átváltás költsége, az állam és a magánszektor pedig olcsóbban juthatna hitelhez. Kurali szerint ez utóbbi kockázatot is jelent, mert az olcsóbb finanszírozás túlzott hitelezéshez is vezethet. Az euróövezet közös kamatpolitikája ráadásul nem mindig ahhoz igazodna, amire éppen a magyar gazdaságnak szüksége van. A forint árfolyama ma tompíthat bizonyos gazdasági sokkokat, de Kurali szerint ennek az eszköznek korlátozott a mozgástere, mert problémákhoz is vezet, ha kríziseket a forint leértékelésével oldunk meg. A szakember arra is kitért, hogy jelenleg a BBB adósságbesorolású országok között Magyarország így is a GDP egyik legnagyobb hányadát költi az államadósság kamataira, részben pont az árfolyamkockázat miatt.
Több jut másra, ha kevesebbet kölünk kamatra
Barabás Gyula államháztartásért felelős államtitkár az euró bevezetését egy szélesebb gazdaságpolitikai váltás részeként mutatta be. A gazdasági növekedést szerinte a termelékenység javulására kellene alapozni, amihez érdemi piaci versenyre van szükség. A költségvetésben eközben azért kell leszorítani a hiányt, hogy meg lehessen állítani az eladósodást. Ezekhez a folyamtokhoz kell illeszkednie az euró bevezetésének is.
Az államtitkár szerint Magyarország ma nagyjából 2000 milliárd forinttal többet költ kamatra, mint a hasonló mértékben eladósodott országok. A Pénzügyminisztérium számítása szerint az euró bevezetése a gazdaságpolitikai váltáson felül is csökkentené az állam kamatkiadásait. Barabás úgy számol, hogy az alacsonyabb kamatokkal ráadásul a magánszektor évente akár 1000 milliárd forintot is megtakaríthatna. A költségvetésben az eurócsatlakozás miatt felszabaduló pénzből szerinte oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára is több juthatna.
Barabás szerint a magyar gazdaság kereskedelmileg már szorosan kapcsolódik az euróövezethez, és a gazdasági ciklusok is jórészt együtt mozognak. A legtöbb tennivalót azzal kapcsolatban látja, hogyan alkalmazkodna az ország egy visszaeséshez vagy más gazdasági sokkhoz, ha ennek hatásait a forint leértékelése már nem tudná tompítani. Így nagyobb szerep jutna a költségvetési politikának, a bérek alkalmazkodásának és annak, hogy a munkavállalók mennyire könnyen tudnak másutt munkát találni.
A Richternek több tízmilliárdjába került az erősebb forint
Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója saját vállalata példáján mutatta be, mit jelent az árfolyam ingadozása egy magyar nagyvállalatnak. Elmondása szerint a forint erősödése több tízmilliárd forintos kiesést okozott a Richternél, ami a béremeléseknél is szűkítette a cég mozgásterét. A vállalatok érdeke szerinte a kiszámítható árfolyam, amelyre a béreket és a beruházásokat is lehet tervezni.
A vezérigazgató szerint az alkalmazkodásra és rugalmasságra a közös valuta mellett is szükség lesz. A vállalatok a gyakorlatban Európában továbbra is sok kisebb piacon működnek, amelyek között nehéz mozogni. Orbán végül úgy érvelt az euró bevezetése mellett, hogy Magyarországnak érdemes saját maga előkészítenie a váltást, mielőtt a vállalatok alkalmazkodása a kiszámíthatatlan árfolyamhoz a gyakorlatban is ebbe az irányba viszi a gazdaságot. Az előadását azzal zárta, hogy vezessük be mi az eurót, mielőtt az euró bevezet bennünket.
Költségvetési kiigazítás?
Kopits György, az Európai Fiskális Tanács és az MTA külső tagja arról beszélt, hogyan kellene átalakítani a költségvetést az euró bevezetéséhez. A csatlakozáshoz vezető költségvetési pálya számai szerinte egyszerre előrejelzések és egy gazdaságpolitikai terv részei. Úgy számol, hogy az euró bevezetéséhez legalább 4,5 százalékos kiigazításra lenne szükség, miközben a 2027-es költségvetés csak 3 százalékossal számol.
A kiigazítás után az euró bevezetése Kopits szerint növelheti a költségvetés mozgásterét. Ha az állam kedvezőbb kamatokkal tudja finanszírozni az adósságát, kevesebbet kell kamatfizetésre fordítania. A korábbi csatlakozások tapasztalatai szerint a kamatkiadások valóban mérséklődtek, több ország azonban a megtakarítás hatására bátrabban költekezett. Kopits szerint óvatosnak kell lenni, mert Magyarországon, akárcsak Olaszországban, erős a hajlam arra, hogy a költségvetés tartósan hiánnyal működjön.
A közgazdász szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt a vállalatok és a háztartások is nehezen hiszik el, hogy a meghirdetett célok tartósak. Ezért az euró bevezetéséhez pártokon átívelő elköteleződésre lenne szükség. A kiigazítás érdemi lépéseit már a folyamat elején meg kellene tenni, és a költségvetési intézkedéseket a csatlakozás céljához kellene igazítani.
A szlovák korona erősödése segített leszorítani az inflációt
„Magyarországon is van euró, csak ásó kell hozzá!” – kezdte előadását Ódor Lajos, az Európai Parlament Szlovákiában megválasztott képviselője, a Gazdasági és Monetáris Bizottság alelnöke. A humoros belépőt követően arra is rámutatott, hogy Szlovákia már hosszabb ideje használja az eurót, mint ameddig a szlovák korona volt a fizetőeszköze, és Ódor szerint a lakosság nagy része elégedett a közös valutával.
A szlovák euróbevezetési stratégia 2003-ban készült el. A kormány a gazdasági reformokat tekintette elsődlegesnek, a csatlakozás célja pedig a költségvetési tárgyalásokon is segített, mert erősebb érvet szolgáltatott a tárcák kiadási igényeinek korlátozásához. Ódor szerint a piacok elhitték, hogy Szlovákia bevezeti az eurót, és a korona a csatlakozás előtt 28 százalékkal felértékelődött. Az erősebb korona segített leszorítani az inflációt és ezzel teljesíteni a csatlakozás inflációs feltételét. Az ilyen mértékű erősödés ugyanakkor ronthatja az exportáló vállalatok versenyképességét, ha a termelékenységük közben nem javul.
Szlovákiában a 2009-es átállás Ódor szerint gyorsan és fennakadások nélkül zajlott. A bevezetést náluk nem követte inflációs sokk, amiben annak is szerepe volt, hogy a 2008-as pénzügyi válság után eleve gyenge volt az inflációs nyomás. A szlovák ipar mutatói a csehországiakkal összevetve is jól tartották magukat. Ódor ebből arra következtetett, hogy az euró bevezetése nem okozott visszaesést a szlovák iparban.
Ódor szerint az euró bevezetésének célja felgyorsíthatja a reformokat, ha a kormány a ciklus első két évében hozzáfog az átalakításhoz. A belépés utáni alkalmazkodáshoz négy tényezőt tart fontosnak. A bankrendszer legyen stabil, a munkaerőpiac rugalmas, az államadósság alacsony, a gazdaságpolitika pedig tudjon közbelépni, ha például túl gyorsan nő a hitelezés. Ha ezek a feltételek teljesülnek, szerinte kezelhető az önálló monetáris politika feladása. A saját valuta árfolyama ugyanakkor jelzi, hogyan ítéli meg a piac az ország gazdaságát, és ez a jelzés a közös valutával eltűnik.
Az előadás a végén a gazaságpolitikus arra figyelmeztetett, hogy most egy másik euróövezetben vagyunk, mint korábban, és ennek vannak előnyei, de hátrányai is. Másrészt az EU-ból ugyan ki lehet lépni, de az euróövezetből praktikusan lehetetlen.







