
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában többek között az űrkutatásról is beszélt. Bejelentette, hogy a magyar űrkutatási program, a HUNOR, a kormány szándéka szerint további fél évvel, 2027 közepéig meghosszabbítva menne tovább, méghozzá az eredeti költségkeret megtartásával, tehát újabb állami források igénybevétele nélkül. A hosszabbítás szerinte amiatt is fontos, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek befejezhessék azokat a tudományos kísérleteket, amelyek külföldi űrmissziókhoz kapcsolódnak, és 2027-ben is folytatódnak. „Az a tervünk, hogy meghosszabbítjuk ezt a programot egy fél évvel, méghozzá az eredeti költségkeret megtartásával” – mondta Tanács.
Mint azt a Qubiten nemrégiben megírtuk, a HUNOR-programban összesen 30 tudományos kísérlet valósul meg, amiből 25-öt Kapu Tibor űrhajós végzett el tavaly nyáron a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Ezek az anyagtudománytól az űrorvosláson át a pszichológiáig tartó területeket érintettek, és mögöttük mintegy 150, az ország különböző szegletéből a programhoz csatlakozó kutató munkája van. Cikkünk a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szimpóziumáról számolt be, ahol a HUNOR-programot értékelve az is elhangzott, hogy programhoz kereskedelmi haszonnal kecsegtető fejlesztések is kapcsolódnak, mint a 27G-Technology Kft. startup RANDAM kísérletének sugárzásmérő szenzorcsomagja, ami a többi tudományos kísérlet lefolytatását is nagyban segítette, és a jövőben szerepet kaphat a NASA Artemis holdprogramjában.
Az ATV-ben Tanács Zoltán kiemelte Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós munkáját, akit júniusban kért fel a HUNOR-program vezetésére és átszervezésére. A miniszter szerint Kapu Tibor átvilágította a program működését, és megtakarításokat igyekszik elérni. Ez teszi lehetővé, hogy lesz pénz a program folytatására. „Takarékosan bánt egyébként a program az erőforrásaival, különösen mióta Tibor átvette a vezetését, ő átvilágította és igyekezett minden lehetséges megtakarítást elérni” – fogalmazott Tanács Zoltán.
A műsorban az is szóba került, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a a módosított HUN-REN törvény tervezetének visszavonását és Tanács lemondását követeli. Az éles kritikáiról ismert szervezet szerint az a tervezet, amely MTA Kutatóhálózat néven egységes, az MTA-hoz kapcsolódó rendszert kíván létrehozni, amelynek részeként a hálózatba visszakerülhet az ELTE-hez csatolt négy társadalomtudományi és bölcsészettudományi kutatóintézet, „Hankó Balázs HUN-REN törvényének tovább barkácsolt változata”. Szerintük inkább tekinthető „az elmúlt tizenhat év törvényalkotási mementójának”, mint előremutató és méltó akadémiai szabályozásnak. A fő vitapont, hogy az új kutatóhálózat ténylegesen független lesz-e a kormányzattól. Az ADF szerint a tervezett irányító testületben továbbra is jelentős kormányzati befolyás érvényesülhet. Tanács ezt álságos kritikának nevezte, és mint mondta az új vezető testületbe három tagot az MTA, hármat a kutatói közösség, hármat pedig a miniszter delegálhat. Emellett a dolgozók is választhatnak képviselőt, a testület pedig maga választja meg elnökét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:







