
Az antropogén klímaváltozás okozta globális felmelegedés nem várt hatással van a Közép- és Dél-Amerika legnagyobb nappali lepkéiként ismert Morpho nemzetség lepkefajaira. A hőmérséklet emelkedése negatív irányba befolyásolja a pompás színeik miatt a természetfilmek tündöklő sztárjainak számító irizáló lepkék névadó, egyben ragadozóik elriasztását szolgáló tulajdonságait. Legalábbis ez derül ki abból a Phys.org portálon ismertetett kutatásból, amelyet az amerikai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai folytattak.
A PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmányban bemutatott eredményeik szerint a jövőbeli felmelegedési forgatókönyvekben előre jelzett hőmérsékleteken ezen rovarok irizáló színeiért felelős struktúrák „viselkedése” jelentősen megváltozhat.
Ismert, hogy az irizáló lepkék szárnyait csak az emberi szem érzékeli kéknek, de valójában nem azok, mivel a színhatás nem a pigmentáció eredménye. A szakirodalom szerint az optikai csalódást az váltja ki, ahogyan a napfény mikroszkópos skálákon visszatükröződik a szárnyakról. A lepkék színtelen szárnyai áttetsző membránból állnak, amelyeket zsindelyszerűen átfedő, „hímpor” néven is ismert, vastagságuktól, elrendeződésüktől, sűrűségüktől, szerkezetüktől függően különböző fizikai színeket produkáló kitinpikkelyek borítják.
A Smithonian kutatói kék azúrlepke (Morpho helenor) bábokat neveltek háromféle hőmérsékleten.

Az imágóvá válás előtti utolsó fejlődési stációban a jelenlegi trópusi, a mérsékelt égövi, illetve a várható magasabb trópusi hőmérsékleten nevelt lepkék vizsgálata azt mutatta a mérsékelt és a mostaninál magasabb hőmérsékleten kitolódott a bábként töltött idő, a magasabb hőmérséklet pedig növelte a mortalitást. De a legfeltűnöbb az volt, hogy a meleg csökkentette a ragadozók ellenei védekezésben és a szaporodásban is kulcsfontosságú irizáló hatást.
Juliette Rubin, a tanulmány vezető szerzője szerint a vizsgált rovarok irizációja jóval tompábbá vált. A kutatók szerint a jelenség oka a nanostruktúrák közötti távolság csökkenése, ami a kisebb, szűkebb átfedést okoz pikkelyek között. Úgy vélik, eredményeik rávilágítanak arra, hogy az antropogén klímaváltozás még legkisebb természetes mintázatokra is hatással van.








