Újabb bizonyítékok szólnak amellett, hogy az ételallergiák legalábbis részben a mikrobiomra vezethetőek vissza: egy friss kutatásban a bélbaktériumok összetételének megváltoztatása után csökkentek az allergiás tünetek, és míg a gyógymód még várat magára, a szűk mintán végzett kísérlet eredményei sokat ígérőek.

A kutatásban 15 mogyoróallergiás felnőtt önkéntes vett részt, akik vállalták, hogy egy nap alatt 36, egy egészséges donor székletét tartalmazó kapszulát nyeljenek le. Az önkéntesek mindegyikéből erős allergiás reakciókat váltott ki akár az is, ha akár nyomokban mogyorót tartalmazó ételt fogyasztottak. Az önkéntesek ezután négy hónappal később egy újabb vizsgálaton vettek részt, ahol azt kutatták, hogy ellenállóbbak lettek-e a mogyoróval szemben.

Míg kilencen továbbra is azonnali allergiás reakciókat mutattak, hat résztvevő már toleránsabbnak bizonyult a mogyoróval szemben. A különbség pontos oka még nem ismert, de a kutatók szerint elképzelhető, hogy a többség bélmikrobiomjában nem okozott jelentős változást a székletterápia – vagyis a baktériumok nem tudtak megtelepedni bennük.

Jelentős mennyiségnél is működhet

Azoknál viszont, akiknél bevált a kezelés, egészen jelentős eredményeket hozott: a többségük biztonságosan elfogyaszthatott egy egész szem mogyorónak megfelelő mogyorólisztet, egy önkéntes pedig négy mogyoró után sem mutatott tüneteket.

Rima Rachid, a kísérlet eredményeit összefoglaló tanulmány vezető szerzője szerint ez rendkívül jelentős eredménynek tekinthető – annál is inkább, mert maga a kezelés nem járt komoly mellékhatásokkal, az önkéntesek némelyike ugyan hasfájásra és hasmenésre panaszkodott, de ezek a tünetek hamar csillapodtak.

Bár az eredmények sokat ígérőek, John Ziegler, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem immunológusa szerint még további vizsgálatok szükségesek, az önkéntesek ugyanis tudták, hogy milyen kísérletben vettek részt, és a 15 fős minta is elég szűkös. Rachid ezért egy új kísérletet tervez: ebben már placebót is alkalmaznak a széklettabletták mellett. A kutatásból az sem derült ki, hogy mennyi ideig tart az immunitás: Rachid szerint már a négy hónap is jelentős javulásnak számít, de a kutatóknak még ezt is tovább kell vizsgálniuk.

Forrás