A tavalyi, eddigi legnagyobb magyarországi Pride felvonulás előtt szavazta meg az országgyűlés a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik többségével azt a törvényjavaslatot, amely szerint a rendőrség tüntetők azonosítására is alkalmazhat arcfelismerő rendszereket. Azóta eltelt több mint egy év, megtörtént a kormányváltás, de az arcfelismerő rendszerek tömegrendezvényeken történő bevetését engedélyező törvényhez a Tisza-kormány sem nyúlt még hozzá – mondta Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a szerdai Társadalom szem előtt – Állampolgári gyűlés az AI alapú megfigyelés korlátairól: meddig igazolja a közösség biztonsága az arcfelismerő technológia használatát? című eseményen. Az állampolgári fórumot a TASZ az európai Democratic Digital Commons projekt részeként szervezte, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők megértsék az arcfelismerő rendszerek működését, kockázatait, és kialakítsák álláspontjukat az állami megfigyelő rendszerek korlátairól, amivel részt vehetnek a demokratikus szabályozás folyamatában.

A lakosság edukációja azért is fontos, mert a magyar országgyűlés által 2025 márciusában egy hét alatt elfogadott törvény olyan technológiát adott a rendőrség kezébe, amit Magyarországon terroristákkal és nemzetközi bűnözőkkel szemben engedélyeztek először 2016-ban. Szabó Máté előadásában elmondta, hogy a tíz évvel ezelőtt létrehozott központi arcképelemző rendszer a személyi igazolványokban, vezetői engedélyekben, útlevelekben, valamint a migrációs adatbázisokban és a bűnügyi nyilvántartásokban található fényképekből alkot meg profilokat, így a legtöbb magyar már szerepel kereshető állami adatbázisokban. Szabó az eseményen a Qubitnek elmondta, hogy a kormányzat által alkalmazható arcfelismerő rendszereket „egyszerűen hatályon kívül kell helyezni. Ahogy elfogadták egy hét alatt, úgy ezt vissza is lehet csinálni. Különösebben nem kell bizonyítani, hogy ez intruzív vagy tarthatatlan; ez lenne az első lépés”.

Pszichológiai hadviselés

A TASZ szakmai igazgatója szerint a Tisza-kormány feladata nemcsak a tavaly elfogadott, személyi jogokat sértő gyakorlat gyors megszüntetése, hanem a hosszú távú jogi garanciák kialakítása is, amelyek megbízható és szabályozott környezetet biztosítanak a technológia kivezetéséhez, és megakadályozzák a visszaéléseket. Szabó szerint ehhez társadalmi egyeztetésre van szükség, nemcsak szakértőkkel, hanem hétköznapi emberekkel is: fel kell mérni, hogy milyen ingerküszöb és érzékenységi szint társul az arcfelismerő rendszerek kormányzati használatához. Erre azért lenne szükség, mert a tavaly elfogadott törvényben az Orbán-kormány a gyerekvédelmi szabályokra hivatkozva elérte, hogy a gyülekezéseken való részvétel szabálysértéssé váljon, miközben a rendőrség kifejezetten engedélyt kapott az arcfelismerő rendszerekkel történő azonosítására, mondta előadásában Szabó. Bár a 2025-ös Pride résztvevőivel szemben a rendőrség nem indított eljárást, „a kamerák már átadták a fontos üzenetet: a részvétel később azonosításhoz vezethet”.

Ezt az elméletet támasztotta alá előadásában Pete Fussey kriminológus, a brit Southamptoni Egyetem professzora, aki kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a megfigyelő technológiák egyéni szinten súlyosan hatnak az emberek mentális egészségére. Olyan korábbi kutatásra hivatkozott, amelyek kiderítették, hogy amikor a gyerekek rendszeresen rendőrségi drónokkal találkoznak, az jelentősen befolyásolja a közösséggel kialakított bizalmi viszonyaikat. Fussey szerint a korai életszakaszban tapasztalt kormányzati megfigyelések arra is hatással voltak, hogy az emberek megbíztak-e a partnereikben vagy sem. A kutató szerint a megfigyelő rendszerek használata a közbiztonság megóvása érdekében megengedhető, de szerinte a bűnözés mértéke nem feltétlenül változik annak függvényében, hogy mekkora megfigyelő apparátust alkalmaz egy ország kormánya a polgáraival szemben. Szerinte ahogy a folyamatos rendszerszintű megfigyelés, úgy a hosszabb és súlyosabb börtönbüntetések sem szolgálják egy társadalom bűnözési rátájának csökkenését: ezt sokkal inkább az egyéni lehetőségek, az egyenlőtlenség, az oktatás és a személyes döntések összessége befolyásolja.

Van kibúvó az EU-s szabályozás alól

Bár a brit jogi környezet kevésbé szigorú az uniós szabályozásokhoz képest, az EU is későn kezdte el korlátozni a kormányzati megfigyelő rendszerek használatát. Az ehhez kapcsolódó szabályozást, az AI Act-et 2024-ben, négy évnyi tárgyalás után fogadta el az Európai Unió: ez volt az első kötelező AI-ra vonatkozó törvénycsomag a világon. Az AI Act a kormányok által alkalmazható mesterségesintelligencia-rendszerek használatát kockázati alapon kategorizálja, amely keretrendszer alapján az arcfelismerő rendszerek a tiltott vagy magas kockázatú kategóriába tartoznak, ugyanakkor biztosít olyan jogi kiskapukat, amelyekkel a kormányok terrorizmusra vagy nemzetbiztonsági védekezésre hivatkozva alkalmazhatják ezeket a rendszereket az EU-n belül – fejtette ki Karolina Iwanska, a European Center for Not-for-Profit Law (ECNL) civil szervezet digitális jogokért felelős vezetője. Iwanska hozzátette, hogy „az élő arcfelismerés tehát tiltott, ami azt jelenti, hogy a kamerák által készített képek és a biometrikus adatbázis összevetése a helyszínen, valós időben, késedelem nélkül történik, nem pedig például az esemény után”.

Bár Magyarországon már 2016 óta létezik arcfelismerő rendszer, annak alkalmazási körének kibővítése után „az ECNL a TASZ és két másik európai szervezet munkatársaival együtt elemeztük ezt a rendszert és az elfogadott jogszabályt annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e az AI Actnek,– mivel, ahogy említettem, a tilalmak 2025-től már hatályban vannak. Arra jutottunk, hogy ezt a rendszert ténylegesen valós időben lehet használni, ami azt jelenti, hogy ez a jogszabály nincs összhangban az AI Acttel”. Ugyanakkor Iwanska elmondta, hogy Európa-szerte bukkannak fel olyan esetek, amikor az egyes kormányok terrorizmusra hivatkozva megfigyelnek és próbálnak ellehetetleníteni például környezetvédelmi aktivistákat: „aggódunk amiatt, hogy a kormányok, amelyek el akarják kerülni az elszámoltathatóságot, kifogásként hivatkoznak majd a nemzetbiztonságra. És akkor ezt csak a nemzeti rendszer tudja ellenőrizni, ami országonként eltér” – részletezte a szakértő az AI Act hiányosságait.

A Tisza-kormánynak kell megteremtenie a fórumot

A megfigyelésre alkalmas arcfelismerő rendszerek önkényes alkalmazásával és azok intézményi beágyazottságával kapcsolatban Szabó óvatosságra intett: „a jelenlegi kormány meglehetősen népszerű, és sokan bíznak benne. Könnyű egy megfigyelési hatáskört annak alapján megítélni, hogy szerintünk a jelenlegi kormány hogyan fogja használni”. Ezért a TASZ vezetője szerint kritikusnak kell maradni az AI-alapú megfigyelőrendszerek alkalmazásával kapcsolatban, miközben a Tisza-kormánnyal szemben még türelmi időre van szükség — mondta a Qubitnek. Ugyanakkor Szabó szerint a TASZ már kapcsolatban áll illetékes kormányzati szereplőkkel a szabadságjogok és a nemzetbiztonsági törvény felülbírálatával kapcsolatban.

Az állampolgári fórumon elhangzott vélemények szerint a többség elvárná, hogy az arcfelismerő rendszerek felügyeletében a kormányon kívül egy harmadik, független ellenőrző szerv is vegyen részt; az adatokkal ne lehessen kereskedni; a hatóság az azonosítás után értesítse az érintetteket arról, hogy regisztrálta őket, a kormány pedig transzparens módon kommunikáljon a technológia alkalmazásáról, céljáról, és tájékoztassa a társadalmat azok működi mechanizmusairól és jogi kereteiről. Szabó szerint a TASZ-szal a következő időszakban arra koncentrálnak, hogy „a társadalmi egyeztetésnek, a döntéshozásba való bevonás különböző formáinak, ami elfogadható egy képviseleti demokráciában, legyen egy jó gyakorlata”. Hozzátette, hogy a demokratikus folyamatok és az ahhoz szükséges platformok kialakítása hosszú távon nem a TASZ vagy a hozzá hasonló szervezetek feladata lesz, hanem a Tisza-kormány felelőssége.

Forrás