A magyar kormány képviselői már felvették a kapcsolatot a legfejlettebb AI-modellek mögött álló amerikai cégekkel, amelyekkel arról tárgyalnának, hogy miként tudnák segíteni a magyar államot ezeknek a technológiáknak a használatában – mondta kérdésünkre Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter péntek délután egy szűk körű sajtóbeszélgetésen, ahol a mesterséges intelligencia mellett szóba került a tudományfinanszírozás kérdése, a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása és a magyar űripar jövője is.

Csütörtök este az OpenAI kiadta eddigi legfejlettebb modelljét, a GPT–6 Astrát, ami a cég saját értékelése szerint kritikus szintű kiberbiztonsági képességekkel bír. Magyarország tudományos és technológiai miniszterét a Batthyány tér közelében található minisztérium konferenciatermében többek közt arról kérdeztük, hogy tervezik-e a fejlett AI-képességek alkalmazását a magyarországi kritikus infrastruktúra megerősítésében, és ennek érdekében folytatnak-e egyeztetéseket az OpenAI-jal és a szintén jelentős kiberképességekkel bíró Claude Mythos AI-modellt kifejlesztő Anthropic-kal.

„Magyarország nem indul könnyű startpozícióból, amikor erről kell tárgyalni” – mondta Tanács, utalva az OpenAI-jal, Anthropic-kal, Google-lel és Microsofttal tervezett egyeztetéseikre. „Hogy a fejlett amerikai modelleket gyártó cégek egy olyan országgal kössenek magas szintű megállapodást, amiről gyakorlatilag az a külföldi világkép, hogy az előző 16 évben az orosz titkosszolgálatok ki-be jártak és úgy közlekedtek a rendszerekben, ahogy akartak. Nem lesz könnyű tárgyalás” – mondta.

Tanács reális veszélynek nevezte, hogy fejlett AI-modellek rossz kezekbe kerülve sokkal nagyobb horderejű, tömeges és nehezebben kivédhető kibertámadásokat indíthatnak a jellemzően elmaradott és nem frissített infrastruktúrák ellen. „Ezzel a komplex kihívással nagyon magas szinten szeretnénk foglalkozni a kormányzaton belül. Egy egységesített, megerősített nemzeti kibervédelemre van szükség” – mondta a miniszter. Ennek érdekében készül a minisztériumban már egy előterjesztés, ami a jelenlegi, széttagolt rendszer fenntartása helyett egy sokkal egységesebb kiberbiztonsági szervezet létrehozását javasolja a kormánynak. Ez sokkal gyorsabb reagáló képességet biztosítana a magyar államnak.

Siralmasak Magyarország tudományos és innovációs mutatói

Magyarország a 27 tagú Európai Unióban szinte minden tudományos és innovációs mutatót tekintve a 20-22. helyen áll . „Ez siralmas” – mondta a sajtóbeszélgetésen Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, aki szerint azt kellene elérni, hogy Magyarország az EU-n belül a középmezőnybe kerüljön. Ehhez 2030-ra GDP-arányosan 2 százalékra emelnék a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokat, 2035-re pedig a 3 százalékot szeretnék elérni. A kormány 2029-ig a jelenleg rendelkezésre álló 103 milliárdról 225 milliárdra növelné a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható keretet. Eközben megerősítenék az európai és nemzetközi kapcsolatokat, Brüsszelben pedig tudományos és technológiai irodát hoznak létre, aminek a feladata a magyar érdekképviselet lesz ezeken a területeken.

Zajlik a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása is. „Arra jutottunk, hogy a jelenlegi vezetéssel nem tudunk együtt dolgozni, és a jelenlegi formának néhány motívumát megtartva egy új kutatóhálózat jön létre” – mondta Horváth, hozzátéve, hogy az új szervezet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik majd. Ennek része lesz az ELTE-hez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont is – itt a minisztérium dolgozik az elmaradt bérrendezéseken is, amiben a következő hetekben ígérnek előrelépéseket. „A törvényalkotás folyik, és tárgyalásban vagyunk a vezetők lemondásáról is” – mondta Horváth a HUN-REN jelenlegi elnökére, Gulyás Balázs idegtudósra és Jakab Roland vezérigazgatóra utalva.

Csütörtökön derült ki, hogy idén Magyarországról egyetlen kutató sem nyerte el a fiatal kutatóknak szóló, nagy presztízsű Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant kutatási támogatását, miközben a támogatottak között 2 román, 1 szlovén és 18 osztrák kutatócsoport is volt. Horváth szerint olyan életpályamodellt kell kidolgozniuk, ami megteremti az ahhoz szükséges bizalmat, hogy a külföldön tapasztalatot szerző magyar kutatók hazatérjenek – ehhez szerinte magas tudományos színvonalú kutatóközösségekre és átlátható finanszírozásra van szükség. A fiatal kutatók bizalmának helyreállítását firtató kérdésünkre, amit Kemenesi Gábor virológus a Qubitnek májusban adott interjújában kiemelten fontosnak nevezett, az államtitkár azt mondta, hogy ennek egyik eleme a most havi 140-180 ezer forintos PhD-ösztöndíjak összegének jelentős növelése lehet – ezen jelenleg együtt dolgoznak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal.

Európának nem szuperintelligenciát kell építenie

Európának nem az a célja, hogy beszálljon a mesterséges általános intelligenciáért (AGI) és a mesterséges szuperintelligenciáért (ASI) folyó versenybe, mondta Tanács, amikor arról kérdeztük, hogy mennyire elégséges az AI-szuverenitás megteremtéséhez új európai adatközpontok létesítése, ha az AI-modellek és AI-cégek terén az EU jelentős lemaradásban van. A tudományos és technológiai miniszter reményét fejezte ki, hogy az AGI és ASI eléréséért folyó versenyt az egyes országok lassítani fogják. „Lehet, hogy most jobbat tenne az emberiségnek, ha kicsit visszafognák” – mondta.

Az élen járó AI-modellek fejlesztői mind az Egyesült Államokban vannak, Kína igyekszik követni őket, míg Európában egyedül a francia Mistral ad ki fejlett AI-modelleket. Az Európai Unió elhatározta, hogy felveszi a kesztyűt a mesterséges intelligencia terén, mondta a miniszter, és ezt jól teszi, mert a számítási kapacitások tekintetében nem maradhatunk le még jobban az Egyesült Államoktól, a Közel-Kelettől és Kínától. Tanács júliusban jelentette be, hogy Magyarország egy lengyel vezetésű konzorciumon keresztül csatlakozik az EU-s AI Gigafactories programhoz, aminek keretében több európai országban is hatalmas AI-adatközpontok létesülnek majd.

Tanács szerint jelenleg Európa legfontosabb ütőkártyáját az egész AI-értékláncban a chipgyártásra alkalmas eszközök jelentik, amikkel a holland ASML litográfiai berendezéseket gyártó vállalat és beszállítói foglalkoznak. Ezeket Tanács szerint védeni kell, miközben Európának olyan területekre kell koncentrálnia, mint a gyógyszerkutatás vagy a robotika, ahol komoly tudással és hagyományokkal rendelkezünk.

Még tart a 4iG-s szerződések átvilágítása

A kormány augusztus közepén rendelte el a távközléssel, informatikával, valamint hadi- és űriparral foglalkozó 4iG cégcsoport állami szerződéseinek felülvizsgálatát. Korábban a magyar állam csak a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-vel három, együttesen 2,36 milliárd eurós (850 milliárd forint) bruttó kötelezettségvállalással járó szerződést kötött műholdakra és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra. Újságírói kérdésre Tanács elmondta, hogy még zajlik a cégcsoport szerződéseire és tranzakcióira vonatkozó minisztériumi ellenőrzés. „Itt is azt tapasztaljuk, hogy mintha olyanok írták volna ezt a szerződést, akiknek az lett volna az érdeke, hogy nehogy véletlen a magyar állam érdekei ezekben a szerződésekben képviselve legyenek” – mondta a miniszter a 4iG űripari szerződéseiről.

A Telex kérdésére Tanács elmondta, hogy a Kapu Tibor 2025-ös űrrepülését lehetővé tevő HUNOR – Magyar Űrhajós Program jót tett azzal, hogy visszahozta az űrkutatás témáját a közbeszédbe. Kaput, aki júliusban nagyinterjút adott a Qubitnek, júniusban bízta meg a tudományos és technológiai miniszter a magyar űrügynökség koncepciójának kidolgozásával. A miniszter pénteken azt ígérte, hogy az év végéig megújított űrstratégiával állnak elő, ami egyetlen megacég helyzetbe hozása helyett a nagyjából száz magyar űripari kis- és középvállalat sikeres ökoszisztémává alakítását célozza majd, hogy azok értékes beszállítóivá válhassanak az európai űriparnak.

Hogyan lesznek alapkutatási eredményekből sikeres startupok?

Miként lesz a tudományból olyan innováció, ami a mindennapi életbe is át tud kerülni, és valódi gazdasági hasznot tud hozni? „Ezen a téren kell nagyon nagyot lépni előre” – mondta Tanács, hozzátéve, hogy a minisztérium itt más tárcákkal is együttműködik majd. Ennek egyik területe a magyar startupok fejlődésének és nemzetközi sikereinek elősegítése lesz, amihez szabályozási módosítások és ösztönzők bevezetését tervezik.

Horváthot a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok programról is kérdeztük, amivel a kormány célja, hogy az alapkutatás terén elért eredmények startupok formájában hasznosuljanak. Ennek keretében augusztus végén 20,9 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg több magyar kutatócsoportnak. De miben mérik a program sikerét? Az államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy a tudományos eredmények és a támogatások tudományt ösztönző hatásai viszonylag könnyen mérhetők, például a publikációk vagy a további sikeres pályázatok számában. Az egyik legfontosabb mérce a startupok tekintetében pedig az lesz, hogy maga az elindított vállalkozás milyen sikermutatókat tud felmutatni, és mennyire képes nemzetközi piacra lépni. Horváth az alapkutatások időtávja és a korábbi tapasztalatok alapján arra számít, hogy magának a programnak a sikerét hatéves időtávban lehet majd igazán megítélni.

Horváth szerint a kormány célja egy olyan kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) stratégia és ökoszisztéma kialakítása, ami a legjobban megfelel a mindenkori kihívásoknak, legyenek azok gazdasági, védelmi, egészségügyi vagy környezeti természetűek. Ezt szolgálja majd a Nagy Kihívások (Grand Challenges) stratégia, aminek három területét az egészség, a technológia és a környezeti kihívások alkotják majd. Az innovációs politikában központi szerepet szánnak majd a kettős felhasználású (dual use), vagyis polgári és védelmi technológiák közös fejlesztésének is.

Az innovációk megszületése előtt álló legnagyobb kihívásokat jelenleg az oktatásban látják. „Meg kell tanítanunk a fiataljainkat innoválni, és föl kell karolnunk a kiválósági oktatást” – mondta Horváth, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan összkormányzati szinten meg kell teremteni az innováció jogi, gazdasági és társadalmi feltételeit. Tízezer középiskolás hallgatót vonnának be egy innovációs programba, valamint kiterjesztenék a meglévő kiválósági programokat is.

Forrás