Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter péntek délután a Facebookon magyarázta el, hogyan kaphatta meg első állami megbízását a választások óta Mészáros Lőrinc egyik cége. Az Átlátszó csütörtökön írta meg, hogy a V-Híd Vagyonkezelő Kft. egyedüli ajánlattevőként nyerte el a GYSEV közel 300 millió forintos sínhegesztési tenderét. Vitézy szerint a közbeszerzés még az előző kormány alatt indult, szabálytalanságot nem találtak, a munkát pedig nem lehetett elhalasztani. Szerinte a valódi probléma az, hogy ezen a piacon mára gyakorlatilag megszűnt a verseny.

„Sokan joggal kérdezik, hogyan nyerhetett ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég sínhegesztési közbeszerzést. Engem sem tölt el örömmel ez a helyzet” – kezdte péntek délutáni Facebook-posztját Vitézy.

Elsőként azzal magyarázta a helyzetet, hogy a közbeszerzés még az előző kormány idején indult. A piackutatás márciusban kezdődött, a nyílt közbeszerzés felhívását április 3-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az egyetlen ajánlat is a jelenlegi kormány megalakulása előtt érkezett be.

A miniszter szerint ennél is fontosabb, hogy sem ő, sem a minisztérium nem talált arra utaló információt, hogy az eljárás szabálytalan lett volna. Márpedig ha egy közbeszerzés jogszerű, a pénz rendelkezésre áll, a munkára pedig szükség van, a kormány nem zárhat ki egy céget csak azért, mert annak tulajdonosa politikailag vállalhatatlan számára.

„Még ha a közvélemény valószínűleg támogatná is ezt a döntést, szabálytalanul nem járhatunk el” – írta.

Vitézy szerint ezért nem is az a legfontosabb kérdés, hogyan nyerhetett a V-Híd, hanem az, hogy miért nem volt senki más, aki elindult volna ellene. A miniszter részletes jelentést kért a MÁV és a GYSEV vezetésétől, utóbbi vezérigazgatója pedig azt írta neki: „A V-Híd Zrt. gyakorlatilag a magyar piacon szabad kapacitással egyeduralkodó.”

Vitézy szerint ez az elmúlt évek vasútpolitikájának következménye. A MÁV-nak korábban volt saját sínhegesztési kapacitása, ezt azonban fokozatosan leépítették. Az erre szakosodott MÁV-THERMIT Kft.-t 2015-re megszüntették, a feladatokat kiszervezték, közben pedig a piac néhány szereplőre szűkült.

A miniszter szerint jelenleg érdemben két cég képes ilyen munkákra Magyarországon: a V-Híd és a Swietelsky. A GYSEV tenderére azonban csak előbbi adott ajánlatot. A Swietelsky az eljárás elején még érdeklődött, később viszont arra hivatkozva maradt távol, hogy nincs elég szakembere. A GYSEV az egyajánlatos tender miatt külön is megkereste a céget, amely azt válaszolta, hogy egy új eljárásban sem tudna ajánlatot tenni, mert meglévő munkáihoz is alig van elegendő kapacitása.

A tendert Vitézy szerint azért sem lehetett egyszerűen lefújni, mert nem elhalasztható beruházásról van szó. A sínhegesztés a vasúti pálya biztonságos üzemeltetéséhez szükséges, így a munkák elmaradása végső soron a vasúti közlekedést veszélyeztetné. A GYSEV vezérigazgatója a miniszternek küldött jelentésében azt írta, hogy a pálya forgalombiztonsága miatt az átmeneti időszakban mindenképpen külső kapacitásra van szükségük.

„A döntés nem azért született meg, mert ez a helyzet kívánatos, hanem azért, mert jelenleg nem volt más szereplő, aki a szükséges munkát időben el tudta volna végezni”

– írta Vitézy.

A miniszter ugyanakkor azt ígéri, hogy hosszabb távon megszüntetik ezt a függőséget. Arra utasította a GYSEV-et, hogy gyorsítsa fel saját sínhegesztési kapacitásának kiépítését, hogy 2027-től lényegesen kevésbé szoruljon külső vállalkozókra. A társaság korábbi pályahálózatán a hegesztések 70 százalékát eddig is saját erőből végezte, a MÁV-tól tavaly átvett hálózat miatt azonban jelentősen megnőtt a külső kapacitás iránti igénye.

Hasonló visszaépítést rendelt el a MÁV-nál is. Vitézy szerint már folyamatban van a szükséges eszközök beszerzése és a szakemberek felvétele, a MÁV-csoport pedig húsz új hegesztő alkalmazására kapott engedélyt.

Vitézy azt írta, megérti azok felháborodását, akik azt látják, hogy a kormányváltás után ismét egy Mészáros-érdekeltség jut állami megbízáshoz. Szerinte azonban „az igazi botrány nem ez az egy szerződés”, hanem az, hogy az állam egy stratégiai fontosságú vasúti feladatnál ennyire kiszolgáltatottá vált néhány magáncégnek.

Forrás