
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb anyagaival. Elképesztő hét van mögöttünk, és ez a hírlevélből is látszódni fog. Amire amúgy (más hírleveleinkkel egyetemben) itt lehet feliratkozni.
Az élet itthon

Micsoda hét volt: a héten nemcsak őrizetbe vették, hanem le is tartóztatták Matolcsy Györgyöt, Matolcsy Ádám ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Mi a turbulens eseményeket magyarázandó megírtuk, hogy bár hatalmas céghálót építettek, magántőkealapok mögé bújtak, de végül a világ legbénább csalásával buktatták meg magukat Matolcsyék. Ez amúgy egy olyan ügy, amit másfél éve mi írtunk meg elsőnek, és a szövevényes történet részleteit a héten szerzőink a stúdiónkban rögzített beszélgetés során el is magyarázták.
Felidéztük azt is, hogy Orbán Viktor jobbkezének és a legnagyobbak egyikének tartotta Matolcsyt, megírtuk azt is, hogy épp kevéssel a mostani hatósági fellépés előtt Száraz István öt oldalon keresztül magyarázta, hogy régóta semmit sem tud a hozzá kötött cégek körüli milliárdos kavarásokról, és írtunk arról is, hogy bár nem példa nélküli, de elég ritka, hogy valahol börtönbe kerüljön a volt jegybankvezér.
És ha ez még nem lett volna elég, ez volt az a hét is, amikor a volt főügyész, Fürcht Pál megjelent a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, ahol aztán politikailag befolyásolt legfőbb ügyészségi utasításokról és titkosszolgálati kavarásokról beszélt.
Elmentünk az első DPK-táborba is, ahonnan egy nagyon részletes riporttal jelentkeztünk. A lakiteleki Hungarikum Ligetben tartott tábor hivatalos programjai mellett a kiscsoportos beszélgetéseken került igazán elő a kérdés: hogyan tovább a választási vereség után? Aztán megérkezett Orbán Viktor, és egyetlen mondattal agyoncsapta az egész mozgolódást. Valamint megírtuk azt is, hogy a magyar püspökök észrevették, hogy az elmúlt évtizedekben nagy volt itt a korrupció, és egyes egyházi vezetők nem tettek meg mindent a gyerekbántalmazások megelőzéséért.
A szoba

A közéleti események tempóját látva olyan, mintha egy hónapja lett volna, pedig csak hétfőn jelent meg cikkünk, melyben bemutattuk a radnaimark.hu történetét, és azt, hogy a kampányban hatalmas érdeklődést kiváltó honlap sztorijának szálai Kubatov Gábor megoldóemberéhez vezetnek. A cikk szerzőjével, Bábel Vilmossal stúdiónkban pedig azt is átbeszéltük, milyen titkokat rejt még a hírhedt körúti szoba.
1956

Ez volt az első október 23-ai nemzeti ünnep Tisza-kormány alatt, és mint a nap eseményeit összefoglaló cikkünkben írtuk, bár akadt jó néhány hasonlóság, de alapvetően nagyon más volt ez az ünnep, mint amiben eddig voltunk. A nap történéseit folyamatosan frissülő cikkben követtük, írtunk Magyar Péter beszédéről, a fideszes eseményről, ahol már éppen tűzbe jöttek volna a résztvevők, amikor megjelent Áder János a színpadon, és ott voltunk a mihazánkos eseményen is.
A fideszes zászlómenetről videóriporttal is jelentkeztünk, de az esemény legérdekesebb történése az volt, hogy ki nincs ott: a 444 írta meg, hogy Orbán Viktor Párizsba lépett le a nemzeti ünnepre.
Foglalkoztunk persze 1956 történelmi jelentőségével is: harmadik, sorozatzáró cikkével jelentkezett Varga Zsuzsanna történészprofesszor, aki a forradalomnak megágyazó társadalmi változásokat mutatta be nálunk, írtunk arról is, hogy 70 év után állítanak emléket azoknak a rögtönzött, ideiglenes síroknak, melyekről csak fényképek maradtak fenn, és felidéztük az elvileg 1956 által inspirált, valójában teljesen légből kapott 1958-as amerikai thrillert, ami a legrosszabb film, amit valaha a forradalomról forgattak.
Interjú

Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos a 444-nek adott interjújában beszélt arról, hogy az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
Pénzek

Hétfőn mutatta be Magyar Péter a jövő évi költségvetést, majd másnap Kármán Andrással közös sajtótájékoztatót is tartottak. Mindezek után gazdasági újságíróink beszélték át, mit látni a bejelentések nyomán, és az is szóba került, hogy kik jártak jól és kik a nagy vesztesek.
Világ

Beharangozót írtunk a hétvégi szerbiai választások elé, felidézve Magyarország és Szerbia közötti történelmi és közelmúltbeli párhuzamokat. Az orosz-ukrán fejlemények nyomán megírtuk, hogy Trump eddig se volt ellenséges Putyinnal, de most már végképp nem is titkolja, kinek az oldalán áll. A front közeléből két riport is megjelent nálunk. Egyrészt a szvjatohirszki szerzetesekről és a közelből kibombázott apácákról, akik az oroszoknak túl ukránok, az ukránoknak „moszkoviták”, másrészt egy családját elveszítő férfi történetén keresztül arról, milyen az élet a halál után a városban, ami kétszer is gazdát cserélt.
A múlt hétvégi franciaországi tüntetések és zavargások nyomán megírtuk, hogyan durvultak el a történések, és írtunk arról is, hogy Európa-szerte vonulnak utcára a tüntetők a megélhetési válság miatt, a tüntetésekre pedig örömmel rácsatlakoznak a vandálok és fosztogatók is.
Irodalom

A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.







