Kamu Volt A Hőkupola, Vagy Létezik Ilyen Jelenség?

Idén június végén, majd július végén is intenzív hőhullám érte el térségünket, egy ország tanulta meg a hőkupola kifejezést, a köznyelvben valójában az extrém meleg szinonimájává vált. De vajon valós légköri jelenséget takar, vagy csak a média szenzációhajhász kifejezéséről van szó? Maga a hőkupola kifejezés az 2010-es évek elején jelent meg először az amerikai sajtóban, a szakmai szóhasználatban pedig 2021 után került be, mivel bulváros hangzása folytán még a meteorológus szakmán belül is fenntartással fogadták. Egy 2025-ös tanulmány pedig kiemeli:

nem minden hőhullám okoz hőkupolát és nem minden hőkupola okoz hőhullámot.

Két meteorológus, Horváth Ákos és Breuer Hajnalka a HungaroMet weboldalán megjelent rövid tanulmányban azt a légköri jelenséget mutatja be, amely hozzájárul az extrém forró és száraz időjáráshoz, ezt az állapotot pedig lehet akár hőkupolának is nevezni.

Lássuk, miről is van szó. Nyáron, magas napállásnál, kiszáradt talajfelszín és forró levegő beáramlása keltette anticiklon esetén létre tud jönni egy olyan vertikális légállapot, amikor az alsó rétegekben egyre instabilabbá váló száraz levegő egy néhány ezer méter magasban lévő záróréteg alá szorul. Amíg az anticiklon fennmarad, ez az állapot önmagát erősíti: további melegedést és kiszáradást téve lehetővé. Erre az állapotra találó elnevezés a „hőkupola”. Ugyanakkor a záróréteg alatti levegő mindinkább instabilabbá válik és az anticiklon gyengülésével, illetve nedvesebb levegő érkezésével robbanásszerűen gyors lefolyású légtömegen belüli zivatarok alakulnak ki. Az ilyen hőzivatarok sok tekintetben sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a korábbi években viszonylag ritkán fordultak elő a Kárpát-medencében – a teljes szöveg ábrákkal és magyarázatokkal itt olvasható.