A magyar kormány október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadó tervezetét, amellyel kapcsolatban számos szakmai szervezet fejtette ki a véleményét. Mint arról mi is írtunk, vagyonadót azok fizetnek majd, akik egymilliárd forint fölötti nettó vagyonnal rendelkeznek – bankszámlákon, ingatlanban, ingóságokban, céges vagyonban, pénzügyi alapokban vagy akár bizalmi vagyonkezelésben. Az adó kulcsa a tervek szerint az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonok esetében 1 százalék, a 100 milliárd forint fölötti vagyonoknál pedig a 100 milliárd forint feletti részre vonatkozóan 1,5 százalék lesz. A tervezetről egyébként ebben a cikkben írtunk részletesen.

A szakmai szervezetek azonban több észrevételt is megfogalmaztak a vagyonadó tervezetével kapcsolatban. Míg egyesek a vagyonadó, mint eszköz célszerűségét kérdőjelezik meg az arányos teherviselés más eszközeivel szemben, mások a szabályozás technikai részleteinek átgondolását sürgetik (miután számos konkrét esetben irreális helyzeteket teremt), valamint a bevezetés lehetséges hosszú távú negatív gazdasági és társadalmi következményeire hívják fel a figyelmet, olvashat a Joint Venture Szövetség közleményében.

A különböző álláspontokban közös volt, hogy a vagyonosabb rétegek nagyobb közteherviselésének elvét a meghatározó többség támogatja, ugyanakkor a méltányos és hatékony megvalósítás módját illetően sok kérdőjel merült fel a vagyonadó jelenleg javasolt formájával kapcsolatban. A felvetések között ezért hangsúlyosan jelennek meg a forrásadó, illetve a TAO költségvetési bevételeinek növelésére irányuló javaslatok, szemben a jelentős adminisztratív terhekkel járó, előterjesztett vagyonadóval. Utóbbi hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető.

A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet fogott össze annak érdekében, hogy közösen fogalmazza meg a legfontosabb észrevételeket és javaslatokat. Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak, fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban. Ennek megfelelően az alábbi kérésekkel fordulnak a jogalkotóhoz:

A gazdasági visszaforgatások és a társadalmi hozzájárulás elismerése

A vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlennek tartják, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források. Ennek megfelelően javasoljuk annak megfontolását, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez a lépés egyértelműen és normatívan mutatná az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.

Harmadik adókulcs bevezetése az 1-5 milliárd forint közötti vagyonokra

Az 1-5 milliárd forint közötti vagyonok jellemzően a kisvállalkozókat érintik, ezekre az esetekre javasolják egy mérsékelt 0,3-0,5 százalékos adókulcs bevezetését (amely akár évente emelkedhetne).

A likvid forrás és az illikvid vagyonelemek körültekintő kezelése

Az elmúlt 35 év gazdasági folyamatai, és azok letükröződése a társaságok mérlegében cégek ezreinél mutat ma arányaiban magas saját tőkét, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg. Ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, de ezeknek a változásoknak a számvitelben történő lekövetése társaságok tömegének a banki megítélését, és így a hitelhez jutási esélyét csökkenti jelentősen.

Tőzsdei vagy a tőzsdére igyekvő, és fiatal növekvő cégek (start-upok) kezelése a törvényben

A jelenlegi tervezett szabályozás mellett a tőzsdei lét költsége egy kezdeti alacsony közkézhányad mellett elrettentő, illetve a fiatal cégek alapítói bevételek nélküli jelentős külső tőkeemelése is nehezen kezelhető helyzetet teremt, melynek kezelése külön figyelmet igényel. A rendelkezésre álló szűkös határidő miatt meggyőződése a szakmai szervezeteknek, hogy a mellékletekben megjelenítetteken túl is számos sajátos, de rendszerszintű probléma várható.

Ezért a szakmai szervezetek azt kérik és várják a kormányzattól, hogy a tisztességes vállalkozókkal, illetve egyénekkel kapcsolatban méltányosak legyenek, és a kormányzat köteleződjön el arra, hogy folyamatában nyitott legyen a ma még nem látható esetleges anomáliák szabályozási kezelésére.

A közös állásfoglalást támogató szakmai szervezetek: ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) FBN-H (Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület) FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége) FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) IVSZ (Digitális Vállalkozások Szövetsége) JVSZ (Joint Venture Szövetség) MAPI (Magyarok a Piacon) MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) MSVK (Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség) MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség) VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége).

Forrás