Politikailag Befolyásolt Legfőbb ügyészségi Utasításokról és Titkosszolgálati Kavarásokról Beszélt A Volt Főügyész A Parlament Előtt

„Kapott-e ön valaha felettesétől politikailag befolyásolt utasítást?” – kérdezte Molnár Zoltán tiszás képviselő a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén Fürcht Páltól, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetőjétől. „Igen” – szólt a válasz, és ezzel a már több mint két és fél órás meghallgatás lényegében véget is ért.

Fürcht felettesei a Legfőbb Ügyészség vezetőségét takarja, az élén Polt Péter egykori legfőbb ügyésszel, de mivel a vizsgálóbizottság csak a végrehajtási ügyekben kérdezhetett, illetve Fürcht egyébként sem tűnt hajlandónak részletekbe menően nyilatkozni, azt nem tudtuk meg, hogy ki és milyen utasítást adhatott neki. A kijelentés előtti órákban megtudtunk viszont egy rakás másik érdekes dolgot.

Emlékeztetőül: Fürcht vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) egy sor politikailag érzékeny ügyben folyó nyomozás idején, mint például az MNB-alapítványok ügye, Orbán Viktor öccsének vízumügyes botránya, zuglói és újbudai parkolási korrupciós ügyek, valamint – és jelen pillanatban ez a legfontosabb – a Völner–Schadl-ügy idején. Lemondásának körülményeiről, az aranykonvojügy körüli állítólagos nyomásgyakorlásról korábban több cikkben írtunk.

I. Tábornok asszony közölte, hogy fentről utasították, a Völner-ügyből nem lehet semmi

„Tomin Szilvia, azt hiszem tábornok volt a rendfokozata akkoriban. Fölhívott, és találkozót kért tőlem. Találkoztunk, beültünk a gépjárművének a hátsó ülésére, és azt közölte tábornok asszony, hogy ő nagyon régóta ismer engem, és hogy nem szeretné a tiszteletemet meg a megbecsülésemet elveszíteni, de ő fentről egy olyan utasítást, parancsot, instrukciót kapott – vagy nem tudom, hogy fejezte ki – hogy ebből az ügyből nem lehet semmi, tehát hogy Völner Pállal kapcsolatos ügyet le kell zárni, meg kell szüntetni” – mondta a meghallgatás egy pontján Fürcht, majd ezzel folytatta:

„Dühöngtünk egy kicsit, beszélgettünk, és arra jutottunk, hogy nyilván nem lehet megszüntetni ezt az ügyet. (…) Végül is arra jutottunk, hogy Tomin Szilvia tábornok asszony és én is külön-külön fölhívjuk Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyészt, és megbeszéljük, hogy mit kéne ezzel tenni” – folytatta a történetet Fürcht, hozzátéve, hogy Végh Tamást is bevonták az agyalásba, aki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetője volt. Fürcht elmondása szerint

„az lett a megoldás, hogy Végh Tamás fog feljelentést tenni, tehát ügyész fog ügyésznél feljelentést tenni a Központi Nyomozó Főügyészségen. Így indult el ez az egész eljárás.”

Mármint a később Völner-Schadl-ügyként ismertté vált nyomozás. A háttérsztori röviden: a Völner Pál egykori igazságügyiminiszter-helyettes éveken át pénzt – összesen több mint 80 millió forintot – fogadott el Schadl György egykori végrehajtói kari elnöktől, hogy elintézze a Schadl által ajánlott végrehajtók kinevezését, akik cserébe Schadlnek fizettek – összesen nagyjából 900 millió forintot.

Az egész ügy teljesen véletlenül indult be, úgy, hogy egy egészen más ügyben lehallgattak egy harmadik embert. Ezt a lehallgatást a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vitte, ami a rendőrség egyik részlege – ezt vezette Tomin Szilvia. A harmadik ember elleni előkészítő eljárásban jelent meg Schadl, a végrehajtói kar elnöke, végül pedig Völner, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese. És ez volt az az előkészítő eljárás, amit Fürcht szerint valaki „fentről” le akart állítani Tominon keresztül.