Május 4-én és 5-én tartja közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. Ezen tisztújításra is sor kerül, elnököt is választ a testület. Az új elnök, főtitkár és főtitkárhelyettes, az alelnökök és az elnökségi tagok személye minden bizonnyal már május 5-én eldől. A jelenlegi elnök, Freund Tamás neurobiológus 2020-ban váltotta Lovász László matematikust, és két elnöki perióduson keresztül töltötte be ezt a tisztséget. A tavaly év végén kezdődött jelölési folyamat márciusban zárult, a hónap közepén napvilágot látott, kik a jelöltek, valamint nyilvánossá váltak a programok is.

Az elnöki pozíció négy jelöltje Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus. Körkérdést intéztünk a négy elnökjelölthöz.

• 1. Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

• 2. Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

• 3. Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

Pósfai Mihály válaszai következnek.

Széchenyi-díjas magyar geológus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1996 és 1998 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt. 1994-ben lett a veszprémi Pannon Egyetem docense, 2004-ben az MTA doktora. 2004 és 2005 között négy hónapig a Cambridge-i Egyetemen kutatott. 2006 óta a Pannon Egyetem egyetemi tanára, 2010-ben lett az MTA levelező tagja, 2016-ban a rendes tagja. Ásványtannal foglalkozik, kutatási területe a környezeti ásványtan, a tavi karbonátképződés, a biogén eredetű mágneses nanokristályok tulajdonságai és képződésük folyamata, az egyedi légköri aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai és éghajlati hatásai, valamint a szulfidásványok kristálykémiája.

Az MTA és a HUN-REN viszonyában először egy optimális célállápotot vázolna fel, minden érintett, lényegében a teljes kutatói közösség bevonásával, és ehhez képest határoznák meg az odáig vezető folyamat részleteit. Javítana a transzparencián, megváltoztatná az MTA teljes belső kommunikációját, nemcsak az akadémikusokat, hanem az egész köztestületet érintő módon. Az összes pályázati lehetőséget egységes rendszerben jelenítené meg, a jobb hozzáférés érdekében.

Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

1. Felgyorsultak az események, és most a kutatóintézetek helyzetének rendezése tűnik a legsürgősebb feladatnak. Ebben a pillanatban még nem ismerjük, milyen kormányzati elképzelések vannak, ki és milyen szinten fog felelni a tudományos kutatásért, mely törvényekhez fognak hozzányúlni. Azt tartanám ideálisnak, ha minden érintett bevonásával – ebbe beleértem a kormány képviselőit, az intézetek dolgozóit, az igazgatókat, az MTA-t, a humán és társadalomtudományi kutatóközpontok esetében az ELTE-t – meg tudnánk állapodni egy optimális célállapotban, és annak megfelelően kidolgoznánk a részleteket. Van személyes véleményem arról, hogy mi lenne ez az optimális cél, de ennél fontosabb, hogy mit szeretne az egész kutatói közösség, azok a kollégáink, akik eddig is minden átszervezés, átgondolatlan ötletelés nyűgét viselték.

2. A köztestületi tagokkal való hatékony kommunikáció csatornáinak kiépítése, a köztestületi adatbázis tisztítása. Lehet, hogy a Qubit olvasói mind tudják, de azért megemlítem, hogy az MTA nemcsak a 365 akadémikusból áll, hanem tartozik hozzá egy 19 ezres tagságot számláló köztestület. Programom lényegéhez tartozik, hogy ők magukénak érezzék az Akadémiát. Ehhez az első lépés a kétirányú és rendszeres kommunikáció megteremtése a köztestületi tagok és az MTA vezetői között.

3. „Pályázati mátrix” elkészítése és közzététele. Az MTA sokféle pályázatot ír ki, kutatást és kutatókat támogat. Az összes pályázati lehetőséget egy egységes rendszerben, a pályázásra jogosultak és a beadás, értékelés, döntés idejének feltüntetésével, áttekinthető formában szeretném megjeleníteni. A cél, hogy az egyes pályázatok célközönsége könnyen rátaláljon az adott lehetőségre, belülről pedig a bírálati folyamatok és a bírálatokban résztvevő kutatók időbeosztása racionalizálható legyen. További, ehhez kapcsolódó cél, hogy az MTA honlap „Pályázatok” menüpontja alatt minden MTA támogatott kutatás elérhető legyen. Mindez az információ most is megtalálható a honlapon, de keresgélni kell.

Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

Őszintén: fogalmam sincs. De még a ChatGPT sem tudja, ki az esélyes. Ez nem egy politikai választás, itt nincs közvélemény-kutatás, a kampány is visszafogott és többnyire nem a nyilvánosság előtt zajlik – ezért nem is jósolok. A HVG „forrásai” szerint a Közgyűlés előtti programbemutatón jól szerepeltem, de azon csak kb. 150-en vettek részt az 550 körüli szavazóból. Mindenesetre a jelöltté minősítés óta nőttek az esélyeim.

Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

A pozitívumok:

– Talán elsőre nem tűnik nagy eredménynek, de pusztán az MTA léte, hogy átvészelte ezt a hat évet, óriási eredmény.

– Nagy lépéseket tett az Akadémia a társadalom irányába: ennek látványos eredménye a Magyar Tudomány Ünnepe és az MTA200 programsorozat sikere, az MTA Alumni és a Tudománybarát Település program elindítása.

– A 2025-ös kutatói felmérés, amelyet a Fiatal Kutatók Akadémiája és az MTA közösen tervezett és végzett el, és amely eddig soha nem ismert részletességgel tárta fel a magyarországi kutatók helyzetét.

– A székház felújítása nagyon szépen sikerült, az MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítása minden látogató számára maradandó élményt jelentett.

– Az MTA 200 éves évfordulója kapcsán több fontos tanulmány készült el, melyek az Akadémia és általában a magyar tudomány jövőjével foglalkoztak. Hálás vagyok a jelenlegi vezetőknek, mivel az elnökjelölti koncepcióm megírásához ezek a tanulmányok és a 2025-ös felmérés eredményei adták a legfontosabb muníciót.

Negatívumok:

– Az Akadémia működése, elsősorban az Akadémia és a kormányzat közötti kommunikáció, a tanácsadói szerepben végzett munka nem volt eléggé transzparens.

– Időnként akadozott az akadémiai testületek közötti kommunikáció, főleg a köztestületi tagok felé nem volt kielégítő az információáramlás.

Programomban ezért kiemelten szerepel az átlátható működés és a testületek közötti hatékony kommunikáció feltételeinek megteremtése.

Perczel András válaszai

Miklósi Ádám válaszai

Borhy László válaszai

Forrás