Eddigi mélypontjára zuhant Donald Trump támogatottsága: az amerikaiak mindössze 33 százaléka elégedett az elnök munkájával, miközben 64 százalék elégedetlen vele – derül ki a Reuters és az Ipsos hétfőn lezárult közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint az iráni háború elhúzódásától és az annak nyomán megugró benzináraktól tartó választók egyre kevésbé bíznak Trump politikájában.

Trump támogatottsága a hónap elején még 35 százalékon állt, erről zuhant további két százalékpontot. A 33 százalékos támogatottság megegyezik az első ciklusa idején, 2017 decemberében mért legalacsonyabb értékkel.

Trump 2025-ben úgy tért vissza a Fehér Házba, hogy az amerikaiak valamivel kevesebb mint fele támogatta elnöki tevékenységét. Népszerűsége azonban idén jelentősen visszaesett, miután az Egyesült Államok Izraellel együtt megtámadta Iránt. A konfliktus következményei az amerikai gazdaságban is egyre látványosabbak. A harcok és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét érintette, ami az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett. A drágulás közvetlenül terheli az amerikai háztartásokat, és politikai problémát jelent a republikánusoknak is, akik a novemberi félidős választásokon szeretnék megőrizni kongresszusi többségüket.

Trump kampányában egyszerre ígérte az infláció megfékezését és azt, hogy az Egyesült Államokat távol tartja az elhúzódó háborúktól. Az iráni konfliktus kezdetén még azt mondta, hogy a harcok néhány héten belül véget érhetnek, Irán azonban a vártnál ellenállóbbnak bizonyult és továbbra is megbénítja a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajkereskedelmet.

A Reuters/Ipsos felmérése szerint az amerikaiak túlnyomó többsége már nem hisz a gyors lezárásban. A megkérdezettek 80 százaléka arra számít, hogy az Egyesült Államok iráni szerepvállalása hosszabb ideig tart majd. Ebben szokatlanul nagy az egyetértés a két politikai tábor között: a demokraták 87, a republikánusok 71 százaléka számít elhúzódó konfliktusra. Mindössze 16 százalék gondolja úgy, hogy a háború néhány héten belül véget érhet.

Trump közben igyekszik politikailag megindokolni a háború gazdasági következményeit is. Egy pénteki, New York állambeli kampányrendezvényen arról beszélt, hogy szerinte megéri valamivel többet fizetni a benzinért, ha ez az ára annak, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez. Az elnök a konfliktus kezdete óta felváltva fenyegetett további katonai eszkalációval, illetve állította azt, hogy közel van a békemegállapodás. A közvéleményt azonban egyelőre egyik érvelés sem győzte meg: a felmérés szerint mindössze minden ötödik amerikai gondolja úgy, hogy megérte vállalni a háborút. Még a republikánus választóknak is csak körülbelül a fele ért egyet ezzel.

A republikánusok helyzetét tovább nehezíti, hogy gazdasági kérdésekben is elvesztették korábbi előnyüket. A Reuters/Ipsos augusztusi kutatásai szerint nagyjából egy évtized óta először többen bíznak a demokratákban a gazdaság irányítását illetően. A legfrissebb felmérésben a választók 38 százaléka mondta azt, hogy a demokraták kezelnék jobban a gazdaságot, míg 35 százalék a republikánusokat tartotta alkalmasabbnak erre. A megélhetési költségek kezelésében szintén a demokraták állnak jobban.

Trump egyik legerősebb politikai témája, a bevándorlás is veszített korábbi erejéből. A republikánusok ugyan továbbra is enyhe előnyben vannak: a regisztrált választók 40 százaléka szerint ők rendelkeznek jobb bevándorláspolitikával, míg 38 százalék a demokratákat választaná. A két százalékpontos különbség azonban Trump jelenlegi ciklusának legkisebb republikánus előnye. 2025 januárjában még 26 százalékpont volt a különbség.

A Reuters/Ipsos online közvélemény-kutatásában 1166 amerikai felnőtt vett részt. A felmérés hibahatára három százalékpont.

Forrás