
Kanada az amerikai lépésekre válaszul életbe léptette kedden a megemelt vámokat az Egyesült Államokból származó áruk szélesebb körére. Ezek összértéke mintegy 20 milliárd dollár. Szemet szemért az elv: a kanadai kormány intézkedésének mértéke és értéke megegyezik az Egyesült Államok által a közelmúltban megtett hasonló lépés mértékével.
A vámok acél- és alumíniumgyártmányokat, élelmiszereket, kozmetikumokat, ruházatot és mezőgazdasági gépeket érintenek, és 15 és 50 százalék között mozognak.

Mark Carney kanadai miniszterelnök a kereskedelmi válaszintézkedést kommentálva azt mondta, országa gyors lépéseket tesz az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében, valamint kijelentette, hogy Washington „nem igazi gazdasági partnerséget, hanem függőséget akart kialakítani túl sok területen”.
Az Egyesült Államok 2026 első felében 175,8 milliárd dollár értékben exportált Kanadába, ami a teljes kivitelének 14 százaléka volt, és ezzel Kanada, Mexikó mögött, a második legfontosabb exportpiaca volt.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn kilátásba helyezte, hogy leállítja a kanadai Bombardier repülőgyártó cég modelljeinek amerikai importját. Egyebek között azt írta, hogy a kanadai cég gyártmányai „nem elég jók”, és hogy a Bombardier bevételeinek fele az Egyesült Államokból származik, miközben Kanada nem engedi be piacára a Gulfstream amerikai repülőgépgyártó modelljeit.
Az Egyesült Államok és Kanada között augusztus második felében újult ki a kereskedelmi konfliktus, miután meghiúsult az előzetesen kidolgozott kereskedelmi megállapodás véglegesítése, és félbeszakadtak a tárgyalások. A két fél kölcsönösen a másikat hibáztatja. A két ország közötti feszültség további eleme, hogy Donald Trump augusztus végén rendeletben átnevezte Amerika-tóvá a kanadai-amerikai határon fekvő Nagy-tavak egyikét, az Ontariót. Kanada jelezte, hogy a névváltoztatást nem fogadja el, és változatlanul a régi elnevezést használja. (MTI)







