Nem siette el Magyarország az ügynökakták lehető legszélesebb nyilvánosságának megteremtését. Bár a rendszerváltás első szabad parlamenti választásakor élénk vita volt arról, hogy a kommunizmus titkosszolgálataiban közreműködők iratai hozzáférhetők legyenek, ez csak részben teljesült és a teljes nyitás ígéretére 36 évet kellett várni. A volt szocialista országok eltérően viszonyultak a múlttal való szembenézéshez: van, ahol a lehető leghamarabb létrehozták a nyilvánosság törvényi és intézményi rendszerét, máshol lassabban valósult meg, és az eredeti szándék ellenére azt sem akadályozta meg, hogy az ország élére olyan kerüljön, akinek ügynöki múltja volt. A következőkben Csehország, Szlovákia és Románia ügynökaktáinak rendszerváltás utáni sorsát mutatjuk be.

Forrás