Az amblyopia néven ismert tompalátás olyan fejlődési zavar, amelynek következtében az egyik szem által közvetített információ feldolgozása tartósan gyengébbé válik. Az agy látórendszerében olyan funkcionális változások alakulhatnak ki, amelyek befolyásolják, hogyan dolgozza fel az idegrendszer a két szemből érkező információkat. A Természettudományi Kutatóközpont munkatársai új kísérleti és képalkotó módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével részletesebben tanulmányozhatók a folyamat hátterében álló mechanizmusok – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményében.

A kutatók tompalátással élő embereken elektroenkefalográfiás (EEG) mérésekkel követték nyomon a vizuális feldolgozást, majd komplex adatbányászati, statisztikai és modellezési módszerekkel vizsgálták a látórendszer működését. Az állatkísérletekben a látókéreg működését elektrofiziológiai és funkcionális ultrahangos képalkotó módszerekkel tették ugyanezt. A HUN-REN közleménye szerint a projekt során a kutatók egy új, funkcionális ultrahangos képalkotáson (fUSI) alapuló mérési eljárást is kidolgoztak. Ennek segítségével nagyobb agyméretű állatmodellekben részletesen, három dimenzióban tudták feltérképezni a vizuális ingerek hatására aktiválódó agyterületeket.

A projekt keretében emellett továbbfejlesztették a látásélesség viselkedéses vizsgálatára szolgáló mérőrendszert, valamint egy szem- és fejmozgáskövető rendszert is kialakítottak. Az így létrehozott módszertani és technológiai háttér a jövőben a látórendszer működésével kapcsolatos további kutatásokban is alkalmazható.

A sajtóközlemény szerint a kutatás eredményei nemcsak a tompalátás hátterében álló idegrendszeri folyamatok jobb megértését segíthetik, hanem a későbbi diagnosztikai és terápiás fejlesztésekhez is alapot teremthetnek.

„Az egyik ígéretes kutatási irány olyan, gépi tanuláson alapuló módszerek kidolgozása, amelyek az agyi aktivitás mintázatait elemezve képesek lehetnek felismerni a tompalátással összefüggő eltéréseket. Ezek hosszabb távon hozzájárulhatnak olyan nem invazív – vagyis a szervezetbe történő beavatkozást nem igénylő – diagnosztikai eszközök fejlesztéséhez, amelyek segítségével elkülöníthetővé válhatnak az egészséges és a kóros vizuális agyműködés jellegzetességei” – olvasható a HUN-REN honlapján november 2-án megjelent közleményben, amely szerint „az eredmények emellett az idegrendszer működésének célzott befolyásolására épülő, úgynevezett neuromodulációs eljárások, valamint a látás helyreállítását célzó új technológiák fejlesztésében is hasznosíthatók lehetnek”.

Forrás